Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2024. július 21., vasárnap

A kék csónak...

 Utóélet....

Ritkán, de előfordul, hogy a "költő" és a téma összefutnak az éterben.

Ez történt velünk tegnap. Hallgattam a kuttyogtató hangját, s firkáltam egy versikét, s lám kiderült, hogy ismerős az a hajnali horgász, aki szúnyogetetés és egyéb tevékenység céljából belevilágított a sötétségbe...

Ma megismétlődött a "találkozás" - én innen a partfalról, ő pedig a Duna közepéről - fotót váltottunk.

Profi horgász lévén sikere nem maradt el, kapása volt.

Analfabéta vagyok halügyileg, de a hajnali víz, a csend, s a folyó illata és városunk látképe  csodálatos lehet a Duna közepéről (is). 





1 megjegyzés:

  1. Valóban, előző bejegyzésed képén is rajta van... Ugyanúgy, mint a kelő nap illata...

    VálaszTörlés