Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2024. július 19., péntek

ESŐ DAL.... és hála.

 



 

Eső
eső
port
koszt
lemosó
hosszú cseppeket
hullató
álomba 
lágyan
ringató
 
villám és dörej
számtalan
nesz
apró
zörej
koppan
pottyan
csatorna csacsog
szőnyeg szárad a hintán
te
újra mosdatod.
 
Hajnali séta
hulló szirom
leander illat árad
szemem és szívem
fürgén megitatom
itt is ott is
ragyognak még a cseppek
csiga családok vándorolnak
fecske früstököl
felsóhajt a kert
galamb hangja
töri meg a csendet
 darázsitató tele
derű árad szerteszét
szellőrózsák
szirmot igazítanak
kegyelmet kapott a  kert
s
a
rét
katáng kékségek villannak
nap felé nevetnek.






1 megjegyzés:

  1. Ha másképp nem is, a te versed olvasása közben érzem az esőt. Nálunk nem volt. Jó volt itt lenni.

    VálaszTörlés