Vers Apám mennybéli születésnapjára
Megmaradsz nekem
hajnalfényes nyárnak
őszi remegésnek
csendes elmúlásnak
most utadon járnék
szétnyílnak a lombok
mindig bölcsek voltunk
kóborló bolondok
képek hosszú sora
itt vibrál még bennem
sírva kiáltok rád
fogytán a türelmem
gyere vissza kérlek
adj még időt nekem
taníts tovább taníts
míg lehajtom a fejem
elhulltak a napok
sorjáznak a gondok
álom felhőm szakadt
darabokra bomlott.
.
Megmaradsz Apám
friss zengő tavasznak
hegyek közt rejtőző
zubogó pataknak
virágteher alatt
roskadt almafának
életadó földnek
mit könnyem eláraszt.
Meghatott a vers,mert én édesapám születésnapja is márciusban van,ő is ugyanúgy elköltözött az élők sorából,de nem a szívemből,akár a tied....Köszönöm!
VálaszTörlésOlyan szavakat és szóképeket használsz arra, hogy mit jelentett Neked Édesapád, hogy nem tudok betelni velük....akár hányszor olvasom is el! Kár, ..hogy Ő nem olvashatja!!De olvasom én és még sokan mások...és GYÖNYÖRŰ!! Köszönjük!
VálaszTörlés