Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2011. március 18., péntek

Állj
állj ma ide mellém
ne szorosan csak úgy
hogy gyengéden
érjen össze vállad
és vállam
aztán többé
többé már ne hajolj utánam


állj meg

rám se nézz
elég volt
a napot kormozó vágyból
hazudhatnám
szívem érted
őrülten lángol


állj meg még

velem egy percre
utoljára érintsd a vállam
ha elvágtattak is az évek
behunyt szemmel
érzem és érzed
ütemét a régi
ringató
szerelmes ölelésnek.

4 megjegyzés: