Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2011. június 18., szombat

Kérges kezű

Egy hete már vagy több is
hogy ablakára nézni nem tudok
kormos fájdalom fog el

míg hazafelé indulok
csak az a sarok ne jönne szembe
ahol befordulni kell
kerítésbe fúródott gyomok

innen indult utoljára
nehézkes lépteivel
aztán még utánam szólt
megtartom a jó kedvemet
hisz a humor a fontos
ketten együtt leszünk

lassan 120 évesek.
 
Virágpalánták a kertben

ahova véridegenek lépnek
rózsaszirom ha hull
róla már senki sem kérdez
mért elmúlás minden

mért ez a fájdalom
szegényes szobájában
dohszagot áraszt az üres ágy
s a szétmálló sötétes árnyú plafon.

1 megjegyzés:

  1. Benne van!
    "szegényes szobájában
    dohszagot áraszt az üres ágy
    s a szétmálló sötétes árnyú plafon."
    Ezek a befejező sorok sok oldalnyi próza tartalmát hozták. Gratula neked!

    VálaszTörlés