Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2018. január 11., csütörtök

Aszimmetriák...


 1.


Eldőlt

a
hajnal párbajában győzött a köd
sötétség
terül a látóhatár fölött
és
alant
nem hallatszanak
neszek és sejtelmes szavak

az
égre sem csordult még csöppnyi festék
sem
lilák
sem
kékek
nem
kényeztetik
az
egykedvűen nyújtózkodó vidéket

mégis
valami furcsa billenést érzek szívem körül
a
fény
már
nem soká menekül
majd előkerül az első sugár

még nem tudom miféle színnel kezdhetjük a napot
világoskékedre gondolok

- inged gombja ha pattan
ott vagyok abban a hirtelen
elkapkodott mozdulatban -
s
ha
holnapod borulni látszik
jól tudod az élet veled is csak bolondot játszik

barnán türelmesen
tavaszra váró
eső áztatta földeken
igazi erők gyürkőznek

ÉS

szívzugodban
mocorogni kezd a mag
hamvas
zöld
kicsike csírák
merészen törnek lelked poklain át
megereszkedett felhők alatt
álmos ágak
feszülő rügyeket ringató kócos koronák
magasba
az
ég felé tartanak.

1 megjegyzés: