Kopár, kietlen a part, hatalmas fák dőltek ki. Nehézkesen tudtunk a kőhányás szélére kivergődni, s ott hallgatni, figyelni olyasmit, ami eddig soha sem volt látható a Duna titkos mélységeit.
Hogy meddig tart a koplalás, meddig nem hizlalják a folyót sűrű esőcseppek ezt még nem tudni. Fájdalmas a látvány, a forráshoz és az Eötvös kápolnához nem lehet az ösvényt a kidőlt faóriások miatt megközelíteni. Az alábbi vers a 2018 októberi állapotot rögzíti, a jelenhez képest az akkori aszály szinte semminek tűnik.
Őszi fények titkos láza bujtogat
tüzet varázsol
megsebez
kacag
finom selymével
vállamat
bevonja
a
nap
karomra
ökörnyál tapad
nézem
nézem
a
víz fölé kihúzott hosszú ezüst fonalat
csúszós kövek között
mély árnyék lapul
mit rejt a sötétség
mi lehet ott alul
veszett kincsek
ócska csavarok
rozsdás zárak
csontok
száz éve elhagyott málló kacatok
sár
iszap
kavics
takarja
itt
évszázadok lenyomatait
magasban
fenn
sirályraj villan és sivít
s
lent
a
Duna
hatalmas meztelen tálca
feltárja
aszott medrének féltett titkait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése