Régi
régi
évek
eldobott képek közt
kotorászok
limlom
firkált szavak
agyamba bukkannak hirtelen
eszembe jutottál
égő
szavakat dobtál
télben
viharos
szélben
eltévedt utakon
rozsdás
megkötött
napok helyett
megint
bennem kavarog
egy
tél
s
egy
út
kitakart létünk ígérete
mennyi
volt
múlt
emlék
dobhártyámon
sóhajod
dermesztő kísértés
életem vágyhalott.
télben
viharos
szélben
eltévedt utakon
rozsdás
megkötött
napok helyett
megint
bennem kavarog
egy
tél
s
egy
út
kitakart létünk ígérete
mennyi
volt
múlt
emlék
dobhártyámon
sóhajod
dermesztő kísértés
életem vágyhalott.
Kedves Márti!
VálaszTörlésUgye mennyi fájdalom, s mennyi szépség vár ránk
tollából! Ismételten csodát látok!
Elvinném blogomra, de talán még módosít rajta,
megvárom míg rám szól, hogy vihetem!
Végtelen baráti szeretettel: Miklós
Lelkemből szóltál.
VálaszTörlés