Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2018. január 9., kedd

Lenne még...

Kiszakadtak az éjszaka sötét bugyrai
a
láthatáron már dereng valami
ám a távoli bársonyos fények
még nem mossák színesre a szürke vidéket
folyónkat is csak sejteni lehet
hallgatag ezüst szalag
nem fürdeti benne magát hányaveti kedvvel a nap

lenne még éjjel
félálomban magamra húzott takaró alatt
 híd ívelne
együtt járna rajta való és kábulat

egyensúlyoznék
létszigetem peremén
és
ahogy belül növekedne a fény
visszanézve láthatnám 
ágyunkon szétterülő pléd szegletén
megpihentek a vágyak
kései délutánnak
órái elszaladtak
kis idejük maradt csak a szavaknak

hallgattalak
távoli város képei
utcák és terek
szemed szemembe lopta a képeket
más világok
máshol nevetők
szisszenő életek

lehetne még csendesült délután és szótlan reggel
lenne még varázslat
világot látni a te szemeddel.



1 megjegyzés: