 |
| Fehér Irén alkotásának címe . A fény keresése |
Korán nyílik a szem
sötét és kemény az ég
falhoz lapul a csend
hajnali homály sem dereng
karmok nyúlnak
riasztó feketeség megállít
visszaszédülök álomhatárig
képzeletem fest mesét
hétköznapi csodák
gyönyörű igézetét
káprázat
ígéret
azúr színeken elébem kerülnek
távoli tengerparti vidékek
hatalmas vizek
szél és vitorla
csobban a perc
apró kavics vagyok
a
mindenségben magam is
foglyul ejt egy messzire visszahúzó emlék
kopik a múlt de még itt remeg
párafelhő tengerek felett
óceán kékek
hullámverés
habzó
tajtékzó
nagy vizek
bennem lakik a kép
hány hajszál hullott azóta szanaszét?!
Tévedéseink
balga percek
remény és kétség
merre vezettek
kérdések és megkapott megannyi válasz
álom határon suttogott imákat meghallgató
gyermek hitre hálára biztató
óvó
terelő
gondoskodó kezek.
Fény felé fordul tekintetem
egy sugár a jel
hang nem is felel
csak egy kis furcsa dallam
motoszkál s nem tágít
száll az ég felé
s
míg dúdolom
megújul a reggel
sugárnyaláb ölel körül
végtelen kegyelemmel.
(Nikére IS gondolva).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése