Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2023. február 23., csütörtök

Unokás...



 

Versike lábadozás idején...

Kis lábos - nagy lábos
hiányoztok már most
maradt a csend  velem
a
reggeli és délutáni morzsák
megtelik hamarost a porzsák
kártyalap
gyöngy 
radír
ceruza és papír
ország meg város
ki nyer ma
fájós torokra a nevetés gyógyír
játsszunk még
senki sem álmos.
 

Porszívó zabálná máris a nyomokat
abroszon maradt két pohárlenyomat

lakmározás
kertezés és játék
komoly kérdések
MAMA a mosogatás vár még!

Kör
dáma
vagy egy ász
lapok közt ne kotorász!

Hajrá - négy fekete hármas
fagyasztok - adj lapot
ne nyúlkálj- keverj 
ne várass

Verebek vagy cinkék
őszapók
rigócskák
veletek dúdoljuk újra a nótát
mert 
várhat a babám
meg a kávé
ez a hét dáthásan a mamámé
zsebkendő több tucat
hapci és tüssz
méz
tea
kannaszám
vitamin az almám
tűz ropog
gallyakat pakolok
s
most juszt se gyógyulok
kérek egy új lapot
nagyot ne üss!

Ellógjuk a napot
habár a föld forog
ne nézzünk holnapot
leckét sem kaphatok
homályba vesznek a hírek...

Partfalon süt a nap
virág bujkál 
ablak csupa maszat
mocorog a tavasz
lesnek a vírusok - bacélus itt zokog
mossss kezet - ne nyafogj...

VÉGRE
lustulhatunk
kampec az iskolának!





1 megjegyzés:

  1. De jó lehetett az unokád közelében lenni! Kívánom, hogy sokszor legyen ebben az élményben részed. Örömmel olvastam a versedet is, ahogy mindig is teszem.

    VálaszTörlés