Csupán a madarak törik a csendet
alszanak még füvek és fák
virágok bóbiskolnak
összezárt kehellyel
félik a halált
fagy kering a messzi réteken
bogárka mélyben meglapul
ember zokog s tűr szótlanul
szürke felhők közt nincs sugár
mindenfelé sötét az úr.
Hiába a sok fájdalom
harc
bánat
gyász
hiúság
hajcihő
hiába rongyos kabát
vérben áztatott bakancs nehéz cipő
ágyú
tank
gyilok
hazugság
tömjén s földi dicshimnuszok
árok szélére hullott magok
fagyott búzatábla
jeges szelek
minden áldozat felesleges.
Hiába gúnyolnak
s
tagadják létezésedet
e
dermesztő némaságban van vigasz
lehet tél vagy hófoltos tavasz
ébredj fel ember
neked szól a hír.
E kicsorbult világban egyetlen mondat száguld s fülemben zakatol.
Feltámadott - üres a sír!
Komoly vers. Majdnem komor, csakhogy magában hordozza a remény üzenetét.
VálaszTörlés