Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2026. január 2., péntek

26 - HAHÓ!

 HUSZONHAT!

26

26

26

A kedvenc számom, s habár  nem én zsebeltem be a LOTTO 7 milliárdos - felturbózott nyereményét, sőt egyetlen találatom sem volt - jól záródott az óév és szépségekkel kezdődött az új. Ami nem változik az az emberi természet... (De erről nem most.) 

2026. január elseje. Ragyogó napsütés, még egy reggeli hózápor, s végre újra átkelés. Hó! Bár csekély, bár olvadozó, de valahogy mégis nagyon jó... Porcukros fehérség, lábnyomok az erdei ösvényen, napfény, friss levegő - hosszú hetek szmogos, ködös, lelapult szürkesége után... Erdő, víz, kék ég - mi kell még?! Talán csipetnyi békesség.









Kezdésnek JÓ ez a  !

1 megjegyzés:

  1. Ahogy látom, nem is csak porcukros volt az a fehérség, hanem egy kicsit meg is zúdult az a szóró. Vagy régebbiek a képek, amit nem hiszek. Megvoltak a sétán a várt színeid és a természet is végre!
    Én jól elvoltam az előző hetek lelapult szürkeségében, de ez már az én bajom, és ezt is csak más látja bajnak számomra. Nekem öröm volt a ködben lubickolni, mert szeretetem.:)
    Akkor jöjjön neked az a csipetnyi békesség is, és ha most nincs békétlenség bennem( csak a világban!), akkor nekem sem árt még több belőle.

    VálaszTörlés