Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2026. július 24., péntek

NEM (csupán) Kodály módszerrel...

 Két éve íródott... ma is aktuális.


 
Mi tagadás zenei műveltségem, mi több ez irányú tehetségem átlagon aluli. Kizárólag Lakos Marika néni vaj szívének köszönhetem, hogy megfeleltem a felvételi alkalmassági vizsgáján, Róbert Gida tanár úr - aki skáláztatta a népeket - valszeg elzavart volna zabot hegyezni...
De a sors, a teremtő, vagy a véletlen akarata az vala, hogy utam egy szemétdombra épült óvodába vezessen, s ott tölthessem életem lexebb éveit.
Hát igen hosszú és fordulatos lenne a visszaemlékezés - most, azonban nem helyezem történelmi kontextusba munkás életem mélységes lenyomatait.
Volt, aki szeretett, volt, aki nem - ahogy a nóta is nótázza NEM szerethet mindenki....
Kölcsönös vonzódások és taszítások, no meg közömbösségek sorozata a zélet
Közömbösségből mekkkbuknék - ez tuti.
A muzsika vájatlan fülem ellenére mindig fontos volt számomra, hol saját gondolataim "megzenésítése", hol hozzám sodródott dallamfoszlányok dúdolása formájában.
Az évek elszaladtak, sok dal, vers, nóta került tarisznyámba, és voltak olyanok is, melyeket száműztem belőle.
Mint kihaló félben lévő példány igyekszem ezt-azt átörökíteni utódaimnak.
Öt (tündéri, huncut, okos, hisztis, terrorista, zseni, habcsók, kamaszodó, ügyes, édes, makrancos - a jelzők szabadon sorolhatók) unokám számára mindig nyitva a kincses ládika.
Szívügyileg olykor tanácstalan vagyok - melyik is ül középen, de valójában úgy van, ahogy Rózsabimbónk egykor fogalmazott: mindegyiket másért szeretem. Persze alapból is nagy rajongójuk vagyok, hab a tortán mindaz, amit a teremtő génkoktéljukba belepakolászott.
Most a család központi szereplője a két kicsike, Babink édes gőgicsélése, oldalra fordulása, tárgyak utáni nyúlkálása, felvillanó mosolya jelenti az érzelmi gócpontot.
Ugyanilyen "árgus szemekkel" figyelem, kísérem nővérét is, aki rendre elkápráztat nyelvi pazarságával. Komolyan na - zseniális a leányzó. Versek, énekek tömkelege hemzseg a fejében! Kettő múlt nem sokkal, összetett mondatok és kitalálások terén IS ámulatba ejt:
Szélcsengőből szélkirálynőt varázsol.
Ától - zéig felidéz minden hetekkel, hónapokkal ezelőtti történést.
ÉS! Oly dackorszakkos, hogy minden pedagógusi (jó, jó nagyképűen hangzik) és nagymamai elterelő képességemet latba kell vetnem, hogy elkerüljük a viharokat.
"Egyemazuzáját" kisasszony tűzijátékként petárdázza szanaszét a NEMeket. Mikor az ősök szája már-már megremeg, s emelnék a hangjukat bizony elkél a leleményesség, hogy tündéri 3. L-nél valamit is elérjünk, pl hogy felvegye a szandált, ruhát, stb, vagy megtegyen bármit, amire néhány másodperce még kapásból azt mondta NEM!
Nos így esik meg, hogy elterelési műveletek terén én, de bátran kimondható, hogy más nagymamák és(remélhetőleg sok-sok nagypapa is) gyakran a figyelemfelkeltés/elterelés módszerét választjuk a ma divatos észérvek helyett. Midőn az ős, bocs a szülő elkezdi a zsolozsmát, s sorolja miért is kell felvenni a cipőt, inni egy kortyot, naptejjel kenekedni - észérvek tömkelegével fárasztja a delikvenst - merugyebár feltétlenül értesülnie kell a gyerkőcnek az UV sugárzás veszélyeztető tényezőiről..., a csap elzárásnál a föld nevű bolygó kipusztulásának fenyegető réméről, estébé.
Eccóval midőn a kisded NEEEEM! üzemmódra kapcsolva százhússzal elrobog mellőlünk, nekünk már 130-as fordulatot vesz fel a zagyunk és keressük a legújabb bevetni való ötletet, miként kerüljön popsira pelus/kisnadrág, lábikóra szandál, szájba kortyocska vagy falat...
Trükkök, cselek garmadája vár bevetésre.
És lőn: Tengerparton új nótát dúdolok - .... sárga villamoson kalauz az anyósom. (A kipontozás oka - a szenilitás és demencia felé hajló nagymama '56-os villamosról énekelt, s csak ma nézett utána, hogy a dalbéli, megénekelt villamos valójában 46-os volt, affenébe....
Szóval negyvenhatos sárga villamoson... a gyermek felemeli fürtös buksiját, csodálkozva hallgatja, hogy nem nyuszi ül a fűben, s nem mackó brummog, hanem... és közben akár naptejjel is bekenegethetem.
Ilyetén módon fejlesztem, bocs züllesztem a Kodály módszert tovább.
Buta kis dalocskák mellett régi kedvenc slágerek is sorra kerülnek - hétvégén, midőn cukorbombámmal a Dunában gyönyörködtünk és ficeregni kezdett a drága, hallva a túldalolandó az őrületes lármájú, vízben fetrengő járgányokat, mi sem maradtunk restek...
Megnézve és sajnálattal elkönyvelve, hogy a "gólyánál" (bója), még mindig ott van a beakadt "bot"/ árvízkor odasodródott fatörzs, kicsit elégedetlenek voltunk a vízirendészet munkavégzésének minőségével...
Dallal fejeztük ki érzéseinket, s mi lehetett volna jobb választás, mint a réges-régi ILLÉS szám: 

Így tágul a világ - Eccpecc kimeheccccc:
Régi nóták, és még régebbi praktikák jelentenek nekünk közös titkokat, játékot és mókás perceket.
 
Jelenleg - 2026
 Dackorszaki anya-apa kikészítősdi immár főleg negyedik L-re hárul. Teljes mértékben eleget tesz a szakirodalomban megfogalmazott ismérveknek. Drága csillagom - arra a kérdésre, hogy levághatom e a frufruját 5 percen belül tud nemmel és igennel felelni. S utóbb nyugodtan viselni, hogy az ollót csattogtatom.
Zabálom.

2026. július 23., csütörtök

Túlpartoztunk IS!

 






2026. július 21., kedd

Gyöngyélet.





 Harmadik és negyedik L nálam időzik.

2026. július 19., vasárnap

Esett

 Pénteken estefelé végre eljött a pillanat, s vállamra, karomra esőcsepp pottyant.





VÉGRE!

2026. július 18., szombat

Boldogságillat - lopott szavak gyűjteménye.

 

 

 


Boldogságillat


Ébreszt a reggel
hűvös kis cseppel
ablakomon
kopog
mocorog
poros
száraz levelek 
gallyak
sóhajtani már nem is bírnak
csak és kizárólag
téged akarnak.

Én is így vagyok ezzel éppen
tarkómra
hűsítő csókodat remélem.

De ahogy a hűtelen cseppek
elhallgatnak
alig hagyva ocsúdásra egy percet
megtörténik velem is.
 
Kóválygok a némaságban 
illatod kísért
szívem hiába hadakozik 
rám hajol
velem marad 
még egy csalóka pillanatig.

2026. július 16., csütörtök

Lekvár - 26


Lustaság fél egészség
mégis mi van
ha megvert a tettrekészség?
Zsörtölődök emiatt néha
miért épp a szorgalom
őseim hagyatéka?

Hajnal hasad munka után nézek
lekvár főzés - harmadik dózis
kajszton langyos
cukor már olvad
fakanál csúcson
ma bevégzem mindet
nem halasztható
nem lehet holnap
három nap
három reggel
számtalan üveg
cukor szóródik
tíz zacskó már üres
csillanó szikrák 
mézes gyümölcsös íz 
deríti kedvemet.

Behasalok polcok alá mélyen
hol lelek még üveget
megsajdul a térdem.

Keverem
kavarom
közben méricskélem
csöppen is
megkóstolom gyakran
habos
barackhegyből
lekvár rotyog lassan.

Téli estéket képzelek
unokás délutánt
lekváros palacsintát
megtöltött piskótát
s
valakit aki majd nevetve 
teli kanállal tányérjára merít.

Anyámat látom magam előtt
 s
hatalmas lábosait.
Kezét
karját
türelmét
s
hagyom
hogy
egy drága csepp
zabolátlanul 
végig csorogjon kézfejemen
míg gondolatom 
régi világok felé halkan eloson.

Míg a polcon lassan 35-40 csoda narancsszín üveg sorakozik. 
 


Eme vers, pontosabban a lekvárfőzés alapanyaga G. Judit szomszédasszony szeretetteljes adakozásának köszönhető. Hála érte!

 


2026. július 12., vasárnap

Tenger, tenger, tenger...

 


Tenger


Tenyérnyi kék
mind a miénk
85 lépcső vezet hozzája
85 
hepe és hupa
balkáni összevisszaságban
kesze és kusza.
Istenemre nem értem
miért
zötyögöm a fél világot át
(jó, jó a negyedet csupán)
hogy
nyaktörő lépcsők után
lábamat
sötét hullámaidba mártsam.

Tenger
végtelen szerelem
sós mint a könny
bánatot foltozó
fájdalmat felhozó
ábrándot ringató
 
 
drága
 
fekete tükrödön
sirály fehér tollak
szólítanak fel
vakmerő zuhanásra.

Tenger te vágy
tenger te édes
nem értelek
s
te
sem érted
hogy
partodra kuporodva
mit suttogok neked
 
miről is mesélek.
 

 

Adriás...

 Adriás hét után újra itthon. hosszú út hazafelé, itt-ott kapkodó, hűsítőkönnyű nyári  zápor, reméltem, hogy hazavonzom, megtérve a kiégett világból. De! Nem követtek a cseppek, kertem vízpermetért reszket. Nem is lenne elég, ha egész éjjel esne, míg mély álomba zuhanok, tudván, hogy a kutya se keresne...

 




Horvát fellegek...

2026. július 3., péntek

Júliusi bejegyzés - futólag...

 A napi bejegyzések elmaradtak lévén hőség, kert, kutya...

Éjszakai kutyázás,  korai locsolás, s egyebek miatt.

Most pedig 3.50 óra alvás után... hamarosan indulás.

Legyetek jók. 

A telefonom tárhelye teli lett... képek ezrei, videók tucatja vár eltávolításra.

Hogy a legfontosabbat el nem felejtsem, szöszkéknél megérkezett a hugica. 

Engem pedig várnak az unokázós napok, s a szépséges Adria. (Remélhetőleg olvasási elmaradásaimat ott pótolom majd.)

Helló július, mindenekkel gazdag június szia... 









 


2026. június 25., csütörtök

Vagy, vagy...

 Az ágyamra tűz a nap, hat múlt, kutyus kint szaladgál, szimatol, matat. Nem, ma nem kezdem korán, pihenős lesz ez a reggel. Bizony ám! Hintázok kicsit, még hűs a levegő. Eb elcsórt cipőt rágcsál, rászólok, s ő érti, hogy NEM SZABAD!

Rovarok, lepkék, gerlék, odaadó kelyhek... rögzítem rögvest magamnak: 

"Kezdődik a nap...

A héten ez az első reggel, amikor nem munkával, visszafogom ma magamat... ámbár a lépcső igazítás csalogat.
Hintázok, az eb kapkodni próbálja lábaimat. Cipőt lop, rágcsálja. Érti, ha azt mondom: Nem szabad!
Hőség lesz. Pár perc még árnyékban. Kiégett a fű, virágok még bírjàk, este sok vizet kaptak.
Egyik napraforgó kibontotta szírmait.
Csütörtököt mondok.
Fecskék falatoznak, hársak közt gerlék turbékolnak.
Csend van.
Csak mi ketten az eb és a kialvatlan gazda.
A túlparton autók sorakoznak, indul is..."

Közben gondolataim messzi vidékre mászkálnak... talán ma végre már gyarapodnak!









Meleg van máris, a Duna fölött a mérő, reggel hét után 27 fokot mutat... Ha kertezek a blog elmarad, ha pedig írok, akkor a kert szalad... én meg utána.