Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2026. március 31., kedd

SZÉLBEN...

 


Tép és rohan
izgága
korai levelek sodródnak
szirom is hull
minden remeg az ablakon túl
nárciszok meghajolnak
szélbe szálló sóhaj suhan 
jaj
mit hoz a délután
s
mit hoz majd a holnap
hol esik
hol hallgatag cseppek
ablakot maszatolva
porszemet kerülgetnek.

Fázós kilépés várat
mindenfelé
ékes
szépséges virághad 
pirosak
sárgák
kékek
karcsú szárú narancsok
bájos lilák
óhajtják halkan
jó lenne 
végre
mosolygós
melegebb világ.
 
Csontomban érzem
soha
semmi 
sem
lesz olyan mint régen
hol 
szebb
kedvesebb
hol pedig vacogtató
feltoluló képek 
 
gyermeki múlt préselt szirmaiból
készülnek ma sejtelmes emlékek.
 

 

2026. március 30., hétfő

Virágvasárnap -2026

 

A
föld
remeg
az
ég
remeg
szél száguld
tép
szakít
habfehér selymeket

mégis az út felé vezet
virágvasárnap
 üzenet
szamárcsikón Ő közeleg
szétnyílnak szürke fellegek
virágszirmok hullanak
amerre jár
amerre lép
Hozsánna zeng
hála
hangjától 
tágasul 
derül
a
  lég. 






2026. március 28., szombat

ROHANÁS HELYETT

 



Bimbót hoz a hatalmas orgonás sietve
ágain számtalan apró levélke ring
alatta
sárga virágszőnyeg
harsogó óriássá nőttek
a
tegnap még parányi zöldek
itt-ott
a
tél még bolondul visszatekint.


Minden rohan
száguldó szélben
az
első szirmok máris hullanak.

Jajszó fakad
minek ez a vágta
hadd merítsem arcom
tavasz ölelés édes mámorába
hadd 
érezzek
ringató vágyakat
s
súgjam egészen halkan
nincs semmi csodásabb
mint
részese lenni a létépítkezésnek
fészket építő gerlék
örömének
ajándékul kapott 
fénymázas hajnalokban.

 
Megtorpanni a szélben
tenyered biztos rejtekében
halkulni el
kint szél süvölt
ostobán virágot szakít
elsodorná őrült lüktetésben
tavaszunk 
első
gyönyörű titkait.

 

Így, ahogy...

 Így, ahogy láttam, nem, nem nálam. Érden jártam, s a kertekben itt, ott, és amott magnólia bomlott. Habos, álomszép... a gondolattal eljátszódnék, hogy nekem is legyen, de tudom, hogy ezen a terepen nem lenne jó dolga. Így marad a csodálat, a tavasz gyönyörűsége iránti hűséges rajongás. Magnólia, fehér japán birs és aranyvessző - egy kedves udvaron.







2026. március 26., csütörtök

Édes és...

 



Tavaszodik 
harsogó zöld a fű
virág pamacsok hajladoznak
hajót cipelő hullámok
partot rohamoznak.
 
Valami gyönyörű
muzsika szól
zongora
 
édes és keserű
 
egészen szívolvadásig
összeér
hang és látvány
életért  sóhajtó
harsogó
létöröm kiáltvány
mégis itt valahol mélyen
nincs minden temetve
érzem
régi viadal sebe sajog
tűzbe hajított 
firkált papírlapok
 
ujjunk hegyén billeg a vágy
intesz - intek
és
nincs már tovább.

Esőfelhő önti záporát
kopog
mocorog
cseppek csorognak poros ablakon
macska rohan smaragd domboldalon
ázik
tavasz van 
dal kísért
s
a
szív 
érkezéstől búcsúzásig 
szakadatlanul  
mindent újra s újra 
ezerszer végig játszik.


2026. március 25., szerda

17!

 


Ma tizenhét éves a mi legnagyobb leányzónk - Ő az első az L-ek sorában. Nem könnyen csöppent e földi világba, ezért is kimondhatatlan érte a hála!!! 

LEGYEN SZÉP? LEGYEN JÓ... 

 Legyen szép, legyen jó, téged köszönt ma reggel az első feketerigó és minden szál virág - legyen számodra boldog a mai nap, s ahogy a te mosolyogsz ránk, úgy nevessen rád életed során a világ!

2026. március 24., kedd

Nárciszos hétfő. ..

 









Honfoglalás...

 Lassan készül, mint a Luca széke, reméljük nyáron végre kis virágszálaimmal együtt kertezhetünk.




2026. március 23., hétfő

Virágos világ.

 Van úgy, hogy "rossz" felé kanyarodunk, s váratlanul, szinte karnyújtásnyira előttünk ott a csoda, ahol rózsaszín-fehér habfelhő lebeg. Szél fúj, az erős fuvallattal méhecskék küzdenek, s a néző - jelesül én - megáll bámészkodni egy elkerített gyümölcsös külső szegletén. És ég, kék, fény, szél, méhek, habos virágok - zokogósan gyönyörűvé teszik számára az eltévedést, s az egész világot.

Gyúró - szépséges kajszis ültetvénye.









2026. március 22., vasárnap

SZÍVGYAKORLAT



Levél egy blogtársnak...

"Akárhányszor betérek hozzád mindig találok egy-egy szót, amit magamhoz ragadok... mintha kincskereső lenék szavak, mondatok tengerében... Ma vers lesz belőle, vagy egy kis prózai csepp... 
A reggelről pedig állíthatom, hogy az enyém a legszebb. Nagyon korán ébredek, négy körül, igyekszem visszapréselni magamat a csendek világába. Hol sikerül, hol nem, ma egy esti, magamra kényszerített soproni közvetítés 2 töredéke motoszkál bennem, máskor család, közélet, egyebek... A lényeges, ami minden napomat kiszínezi a látvány. Földig ér itt minden üveg ajtó és ablak - kilátással a Dunára. Ma halvány rózsapír az égen és szél tépte zászló, ablak alatt a pénteken kitakarított kerti "tó", itt is, ott is nárciszok kies rendszertelenségben. Korán van... a szomszéd macska még nem vonult át a "téren", a mi Cilink sem nyávog be hozzám, madarak csendben, egy ott felejtett ásó a a zöld növénytengerben. Kávé - hosszú, méz és tejszín, 2 db csempészett keksz - mióta nincs Albert, azóta keksszel tömött hátizsákkal indulok haza Malmöből... Kifelé túró-rudik a szöszkék nagy örömére, hazafelé jóféle kávéhoz való.
Csend, alszik a ház, a mára elkészített ennivalók a hűtőben pihennek, a készítendők várják, hogy eljöjjön idejük.. unokás nap vár rám. Korai kelés haszna - írok, olvasok, és figyelem a tájat. Most már látom, ahogy a nap korongja átvöröslik a túlpart sötét ágai alatt, lassan emelkedve. Vízre hullanak az első sugarak, libben a fűz friss, zöld selyme a kert alatt. Az elcsent szóból szöveg lesz, majd el is hozom, míg írok megtörik a csend, balkáni gerlék turbékolnak, cinkék érkeznek, és a fák között felemelkedik a nap."
 
Szívgyakorlat - szeretni és...
 



Szeretni és szeretve lenni
porfoltos ablakon át világot meglesni
ébredni
látni​
kifutni
vágyni
koptatni tegnap rút hangjait
s
remélni
csodás napunk lesz nekünk ma is 
ITT.
Távol vagy sohasem látod
 mesebeli megálmodott világot.
Ahogy
a
mester kegyelme árad
tűnnek a kóborló fekete árnyak
friss
lenge szél
belém kap
s
súgja
meleg kendőt vegyél 
takarja vállad
míg kilépve nézed a folyót
mely
hol apad hol árad.
 
Borzongó sárga színpamacsok
nárcisz szirma remeg
domb aljában idegen
csavargó macska andalog.

Éled a lét
ritmusa felkavarja szívem halk ütemét
gondolatban máris táncolok
nap
fény
létszerelem
komor sötétségből ébredni
csodákat látni 
szívgyakorlat- hála  
isteni ajándék.