Dies diem docet. Partfal, ahonnan különösen szép a világ, kitekintesz és szinte mindent máshogyan látsz.
Adriás hét után újra itthon. hosszú út hazafelé, itt-ott kapkodó, hűsítőkönnyű nyári zápor, reméltem, hogy hazavonzom, megtérve a kiégett világból. De! Nem követtek a cseppek, kertem vízpermetért reszket. Nem is lenne elég, ha egész éjjel esne, míg mély álomba zuhanok, tudván, hogy a kutya se keresne...
A napi bejegyzések elmaradtak lévén hőség, kert, kutya...
Éjszakai kutyázás, korai locsolás, s egyebek miatt.
Most pedig 3.50 óra alvás után... hamarosan indulás.
Legyetek jók.
A telefonom tárhelye teli lett... képek ezrei, videók tucatja vár eltávolításra.
Hogy a legfontosabbat el nem felejtsem, szöszkéknél megérkezett a hugica.
Engem pedig várnak az unokázós napok, s a szépséges Adria. (Remélhetőleg olvasási elmaradásaimat ott pótolom majd.)
Helló július, mindenekkel gazdag június szia...
Az ágyamra tűz a nap, hat múlt, kutyus kint szaladgál, szimatol, matat. Nem, ma nem kezdem korán, pihenős lesz ez a reggel. Bizony ám! Hintázok kicsit, még hűs a levegő. Eb elcsórt cipőt rágcsál, rászólok, s ő érti, hogy NEM SZABAD!
Rovarok, lepkék, gerlék, odaadó kelyhek... rögzítem rögvest magamnak:
"Kezdődik a nap...
Ha!
Ha fentről készülődik vihar, nem lesz belőle semmi, legalábbis áztató eső nem várható. Délutáni maszatolásomba belesüvített a szél... Maszatolás? Húzós hét után a vasárnapot panyókára fogtam, anyám azt mondaná, hogy Szent Heverdelt tartottam. Pihenés, lézengés, minden mi feladat hétfőre halasztottam. (Mázlim volt, a pénteki, szombati "nagy volumenű") főzőcskézésből éppen annyi maradék volt, hogy éhen ne haljak.)
Délután a levegőben keringő hársvirágok tömegére lettem figyelmes, s máris kifelé indultam. Oly erős volt a szél, hogy erősen tartanom kellett a telefonomat, ki ne kapja a kezemből, míg a Dunát fotóztam. Félelmetesen szép! A messzeségben feltorlódó hullámok fehér fodrai, a sötétedő ég, s alant a hajladozó harsány zöld lombok A szél tépte, csattogtatta a zászlót, így be-bevillant a képbe. Néhány napja hazatért a túlparti révhez a felújított Csikóvár, s éppen készült az átkelésre. Vártam míg közeledik, közben egy-egy óriási csepp a fejem fölött koppant. A hőmérséklet a déltájéki csúcsot már nem tartotta - a hét legmagasabb hőfoka 37.5 Celsius. Brrr.... Jó, jó tudom nyár van, milyen nehéz lehet elviselni aszfaltos utak mentén, míg itt a folyó hűsítő áramlásában csökken néhány fokot... kibírhatóvá szelídülve.
Zúgás, morajlás, távoli villanások. A várt nagy vihar lassan alább hagyott, pár csepp és hatalmas kupac hárs maradék mutatta csupán, hogy volt némi égi háború. Utóbb mégis jutott egy szelíd eső, felfrissült a lég, s én a teraszra lehulló nagy szemű fekete eperből jót falatoztam. Mire muzsikálni kezdett az eresz, a veranda nagy asztalát már gyöngyökkel tele rakosgattam.
Kertem újabb 1-2 négyzetméterén munkáztam tegnap... Mulatságos lehet így, olvasva..., alaposan elfáradtam. Pedig valóban a telek méretéhez képest egy zsebkendőnyi kis rész. Hosszas időtöltés az évelő virágok hagymáit óvatosan kiásni, hogy a lehető legkevesebb veszteség legyen. Kosárnyi tulipán, nárcisz, hóvirág, s egyéb hagyma került ki erről a központi területről, amivel évek óta nem foglalkoztam. Következő lépés az elszaporodott írisz megregulázása, nyár végén. Oly sűrűn vannak, hogy az idén már nem is virágoztak. Eredeti szándékom a lépcső elmozdítása, kisebb lépéstávolság, 4. L lépéseihez alkalmassá tétele. A mi arany két évesünk bátran közlekedik, de nem kedveli, ha a növények akadályozzák mozgásában. Mit tesz ilyenkor egy "unatkozó" nagymama? Ásót fog és dolgozik. Reggel még hűvös volt, s jól esett a hajladozás, de 11 körül már melegem volt a perzselő napban. Ma vagy holnap még igazítok a köveken, mert csak sacc per kábé😊tettem odébb, de ha már csinálok valamit legyen az pontosan.
Évánál láttam mezős fotókat. Mini vadvirágosom nekem is van. , csak pár szál, de az illúzió tökéletes.
Magyar nyár, magyar ecsettel...
Sajnos a csigabrigáddal folyamatos harcban állok, most az egyik tő (drága) margaréta virágait falták fel, így a vadvirágoshoz közelebb hoztam, közel a teraszhoz, hogy a kártevőket alkalmasint fülön foghassam. Volt kis eső, és volt slag rágcsálás. A tettes kiléte kiderült azon nyomban, bűnbánóan lehajtott fejjel hallgatta a szózatot, ami kb ennyi volt: Nem, nem csúnya kutya! (remélem ettől még nem lesz szüksége pszichológusra.) Kölyök lévén igyekszik minden rághatót megkaparintani. Okos és figyelmes, hatalmi harcban áll 12 éves macskánkkal.
 |
| Kutyus úr "szagolgatta", átültettem biztonságban van. |
 |
| Ez volt az áldozatul esett margaréta. |
Unoka szeretgetés, ölelés, játék, altatás és mese. No meg főzőcske, palacsintahegyek, s egyebek - szombat. 3. és 4. L - kezecskéi a képeken. A segéderőről 1. L és egyetlen P.S.P. nem készült fotó.
Kert és eb témában írhatnék oldalakat. Egyebekben is elmaradásban vagyok.
Éjszakánként még benti fekhely várja.
Mindennapjaink része lett ez a kutyus, napirendemet erősen befolyásolva. Oda a korai írogatás, a csendesség. Hajnalban ébresztő, utána vagy visszaalszunk, vagy sem. Már ügyesen feltalálja magát, macskai ügyekben ugyan labilis, de a kert felfedezése folyamatos tevékenység. Virág kicincálás kipróbálva - egy szegény egynyári palánta volt az első próbálkozása. Mivel nem vagyok képes megállni, hogy új és újabb virággal gazdagítsam a kertet igyekszem úgy alakítani, hogy kecske is káposzta is... No majd kialakul. A "nem, nem" kifejezést már érti gr Zserbó. Most éppen a papucsom elcsaklizását próbálta...
Ma ismét unokás nap, sőt unoka vigyázós nap lesz...
Az ég felhős, esett néhány csepp. Hála érte, hogy a héten végre volt egy életmentő kiadós eső. Ma csodálatos színek közepette kelt fel a nap... Most fontolgatom, hogy fél órácskára esetleg még visszaaludjak?!
