Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2026. július 12., vasárnap

Tenger, tenger, tenger...

 


Tenger


Tenyérnyi kék
mind a miénk
85 lépcső vezet hozzája
85 
hepe és hupa
balkáni összevisszaságban
kesze és kusza.
Istenemre nem értem
miért
zötyögöm a fél világot át
(jó, jó a negyedet csupán)
hogy
nyaktörő lépcsők után
lábamat
sötét hullámaidba mártsam.

Tenger
végtelen szerelem
sós mint a könny
bánatot foltozó
fájdalmat felhozó
ábrándot ringató
 
 
drága
 
fekete tükrödön
sirály fehér tollak
szólítanak fel
vakmerő zuhanásra.

Tenger te vágy
tenger te édes
nem értelek
s
te
sem érted
hogy
partodra kuporodva
mit suttogok neked
 
miről is mesélek.
 

 

Adriás...

 Adriás hét után újra itthon. hosszú út hazafelé, itt-ott kapkodó, hűsítőkönnyű nyári  zápor, reméltem, hogy hazavonzom, megtérve a kiégett világból. De! Nem követtek a cseppek, kertem vízpermetért reszket. Nem is lenne elég, ha egész éjjel esne, míg mély álomba zuhanok, tudván, hogy a kutya se keresne...

 




Horvát fellegek...

2026. július 3., péntek

Júliusi bejegyzés - futólag...

 A napi bejegyzések elmaradtak lévén hőség, kert, kutya...

Éjszakai kutyázás,  korai locsolás, s egyebek miatt.

Most pedig 3.50 óra alvás után... hamarosan indulás.

Legyetek jók. 

A telefonom tárhelye teli lett... képek ezrei, videók tucatja vár eltávolításra.

Hogy a legfontosabbat el nem felejtsem, szöszkéknél megérkezett a hugica. 

Engem pedig várnak az unokázós napok, s a szépséges Adria. (Remélhetőleg olvasási elmaradásaimat ott pótolom majd.)

Helló július, mindenekkel gazdag június szia... 









 


2026. június 25., csütörtök

Vagy, vagy...

 Az ágyamra tűz a nap, hat múlt, kutyus kint szaladgál, szimatol, matat. Nem, ma nem kezdem korán, pihenős lesz ez a reggel. Bizony ám! Hintázok kicsit, még hűs a levegő. Eb elcsórt cipőt rágcsál, rászólok, s ő érti, hogy NEM SZABAD!

Rovarok, lepkék, gerlék, odaadó kelyhek... rögzítem rögvest magamnak: 

"Kezdődik a nap...

A héten ez az első reggel, amikor nem munkával, visszafogom ma magamat... ámbár a lépcső igazítás csalogat.
Hintázok, az eb kapkodni próbálja lábaimat. Cipőt lop, rágcsálja. Érti, ha azt mondom: Nem szabad!
Hőség lesz. Pár perc még árnyékban. Kiégett a fű, virágok még bírjàk, este sok vizet kaptak.
Egyik napraforgó kibontotta szírmait.
Csütörtököt mondok.
Fecskék falatoznak, hársak közt gerlék turbékolnak.
Csend van.
Csak mi ketten az eb és a kialvatlan gazda.
A túlparton autók sorakoznak, indul is..."

Közben gondolataim messzi vidékre mászkálnak... talán ma végre már gyarapodnak!









Meleg van máris, a Duna fölött a mérő, reggel hét után 27 fokot mutat... Ha kertezek a blog elmarad, ha pedig írok, akkor a kert szalad... én meg utána.

2026. június 22., hétfő

Ha....

 Ha!

Ha fentről készülődik vihar, nem lesz belőle semmi, legalábbis áztató eső nem várható. Délutáni maszatolásomba belesüvített a szél... Maszatolás? Húzós hét után a vasárnapot panyókára fogtam, anyám azt mondaná, hogy Szent Heverdelt tartottam. Pihenés, lézengés, minden mi feladat hétfőre halasztottam. (Mázlim volt, a pénteki, szombati "nagy volumenű") főzőcskézésből éppen annyi maradék volt, hogy éhen ne haljak.) 

Délután a levegőben keringő hársvirágok tömegére lettem figyelmes, s máris kifelé indultam. Oly erős volt a szél, hogy erősen tartanom kellett a telefonomat, ki ne kapja a kezemből, míg a Dunát fotóztam. Félelmetesen szép! A messzeségben feltorlódó hullámok fehér fodrai, a sötétedő ég, s alant a hajladozó harsány zöld lombok A szél tépte, csattogtatta a zászlót, így be-bevillant a képbe. Néhány napja hazatért a túlparti révhez a felújított Csikóvár, s éppen készült az átkelésre. Vártam míg közeledik, közben egy-egy óriási csepp a fejem fölött koppant. A hőmérséklet a déltájéki csúcsot már nem tartotta - a hét legmagasabb hőfoka 37.5 Celsius. Brrr.... Jó, jó tudom nyár van, milyen nehéz lehet elviselni aszfaltos utak mentén, míg itt a folyó hűsítő áramlásában csökken néhány fokot... kibírhatóvá szelídülve.

Zúgás, morajlás, távoli villanások. A várt nagy vihar lassan alább hagyott, pár csepp és hatalmas kupac hárs maradék mutatta csupán, hogy volt némi égi háború. Utóbb mégis jutott egy szelíd eső, felfrissült a lég, s én a teraszra lehulló nagy szemű fekete eperből jót falatoztam. Mire muzsikálni kezdett az eresz, a veranda nagy asztalát már gyöngyökkel tele rakosgattam.



 




2026. június 21., vasárnap

UNOKÁZÓS szombaton

Önállóság tetőfokán... 



 

2026. június 20., szombat

TIZENÖT ÉV - IRKA

 

ZUHANÁSBAN

Évforduló
hallgatag ünnep
régi fotók
távoli kivetítő vásznon
szem és üveg törlés
hogy
arcuk
ne
csupán
homályosan látsszon
nevek
sorok
versek
vagy
ringató próza
másfél évtized futott el
az
első találkozás óta.

Új
nevek
új 
versek
hullanak elém 
míg
szeretett szavakat
 magamban felidézek

kapaszkodva
jelen és múlt
űrének 
szétmálló peremén.
 


 


2026. június 18., csütörtök

Ahogy ígértem....

 Kertem újabb 1-2 négyzetméterén munkáztam tegnap... Mulatságos lehet így, olvasva..., alaposan elfáradtam. Pedig valóban a telek méretéhez képest egy zsebkendőnyi kis rész. Hosszas időtöltés az évelő virágok hagymáit óvatosan kiásni, hogy a lehető legkevesebb veszteség legyen. Kosárnyi tulipán, nárcisz, hóvirág, s egyéb hagyma került ki erről a központi területről, amivel évek óta nem foglalkoztam. Következő lépés az elszaporodott írisz megregulázása, nyár végén. Oly sűrűn vannak, hogy az idén már nem is virágoztak. Eredeti szándékom a lépcső elmozdítása, kisebb lépéstávolság, 4. L lépéseihez alkalmassá tétele. A mi arany két évesünk bátran közlekedik, de nem kedveli, ha a növények  akadályozzák mozgásában. Mit tesz ilyenkor egy "unatkozó" nagymama? Ásót fog és dolgozik. Reggel még hűvös volt, s jól esett a hajladozás, de 11 körül már melegem volt a perzselő napban. Ma vagy holnap még igazítok a köveken, mert csak sacc per kábé😊tettem odébb, de ha már csinálok valamit legyen az pontosan. 

Évánál láttam mezős fotókat. Mini vadvirágosom nekem is van. , csak pár szál, de az illúzió tökéletes. 

Magyar nyár, magyar ecsettel... 

Sajnos a csigabrigáddal folyamatos harcban állok, most az egyik tő (drága) margaréta virágait falták fel, így a vadvirágoshoz közelebb hoztam, közel a teraszhoz, hogy a kártevőket alkalmasint fülön foghassam. Volt kis eső, és volt slag rágcsálás. A tettes kiléte kiderült azon nyomban, bűnbánóan lehajtott fejjel hallgatta a szózatot, ami kb ennyi volt: Nem, nem csúnya kutya! (remélem ettől még nem lesz szüksége pszichológusra.) Kölyök lévén igyekszik minden rághatót megkaparintani. Okos és figyelmes, hatalmi harcban áll 12 éves macskánkkal. 






 
Kutyus úr "szagolgatta", átültettem biztonságban van.

Ez volt az áldozatul esett margaréta.

2026. június 17., szerda

Kezecskék.

 Unoka szeretgetés, ölelés, játék, altatás és mese. No meg főzőcske, palacsintahegyek, s egyebek - szombat. 3. és 4. L - kezecskéi a képeken. A segéderőről 1. L és egyetlen P.S.P. nem készült fotó.



2026. június 14., vasárnap

Korai órán...

 Felhőkre festett képek... 



2026 június 13 - hajnali órák parádéja.