Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2024. augusztus 22., csütörtök

Ünnep...

 





Mi ünnepen is szorgoskodunk ám!

Fontos dolgaink vannak.

Kavics, kagyló, csiga vár fürdetésre.

Loknis buksi hajol a csap fölé, víz csordogál a kék vödörbe.

Hátrébb lépek, mert spriccel - mondja 3.L.

Kis fürdetőbe  vizet eresztünk, langyos a víz, megmelegedett a slagban. L, vagy ahogy számtalan becenév közül most hívom ARCSI éppen,  hogy belefér, fészkelődésnyi hely is alig van, máris kezdődik a munka... 

Munka, mese, dalok, versek, kápráztatás - újra és újra.

Mi az ott Mama? Egy ázott, összetöpörödött falevél. - válaszolom.

Közeledik az ősz. A forró napokat, amikor talpacskáját égeti a kő, s órákig locsolhat-pocsolhat felváltják a hűvös szelek. Már érezzük is az ősz előtti nagy tombolások erejét, az éjszakai viharban számtalan levél hullott, lesz mit felsepernünk... elő is vesszük a kis söprűt és a lapátot.

Még egy kis nyár és ÜNNEP! Unokákkal. 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése