Majd megöregszel és...

KARANTÉN VERS

Majd megöregszel és bánni fogod ha eljön a zárlat
miért nem öleltél többször
 árván maradt éjszakai vágyak

szoknyád tépve utánad kiabálnak

majd megöregszel
hideg estéken megremeg a vállad

kendőt veszel
tükör és fésű szebb napokra várnak

majd megöregszel

az

évek könyörtelenül  karanténba zárnak

füledbe hasít a hang

ne menj ma sem boltba

maradj otthon üres órákkal

napokkal

magányosan molyolva

DE!

addig

jöhet akármilyen ármány

ne kapjon el téged az öregségi járvány

ne légy rest pazar percekkel kezdeni a reggelt

felkel a nap te is hálával ébredj fel

  korty pálinka csupán fertőtlenítés végett

kezdheted a napot

ne fáradjon soha meghajolni térded

konyha és kert most a legszebb birodalom

jöhet mellé zene

jóféle irodalom

tűzhelyed felől finom illat árad

ura lehetsz tepsinek

lábosnak

 fakanálnak 

rád süt a nap

tavaszi szélben ringatózó ágak

tulipánok illatozva várnak

néznéd a hintázó játszó unokákat

megölelnéd őket százszor

ám

 addig

a

víz lefolyik a Dunán még párszor

dolgozz és alkoss

ne bánkódj tétlenül bután

bíbor bort tölts poharadba halkan

esti hálaadás után.

(J. A. - köszönöm.)