Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2020. április 13., hétfő

TAVASZ




TAVASZ

Szerelem fátyol lengedez az ágon
habfehér virágon méh keres - kutat
dongók
darazsak
döngicsélnek
érkezik néhány kényes lepke
lépteim neszére megszakad az üde pillanat
szivárványos röptük kerten túl mutat

billeg - ballag az idő
kék festékes az ég
 csorognak rá fénylő sugarak
zöld selymét a rét újra kiteríti
sárga pötty kutyatejvirág hűvös bokraim alatt

felfrissül a lég
vén kutyám is vidáman szalad
fáradt halványan utolsó ibolyák szirma hull
illatpamacsok terülnek 
elűzik a fel-felbukó panaszt
szívbánatok most messze elkerülnek
virágok közt mégis tétovázom
kitartást vár kemény szigorral a lét
lándzsáját mutatja sok száz tulipán
szirmait szél még nem téphette szét
megmutatja
hát
új
és
új
színét

bordók
sárgák
fehérek
ünnepi lilák
tárják boldog kelyhüket

hiányzol
tükörcserepeken kereslek
megmutatnám neked a szépségeket
lehajolnál hogy közelebbről láthass tavasz festette ékes jeleket
nézném a szétfutó gyönyört sugárzó arcodon
szerelmetes kertemben
hallgatnám kalimpáló részeg kis szíved

keserédes
tavasz
hálátlan vagyok pedig elém szórtad ma is minden kincsedet.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése