Most és itt összegyűjtöm néhány Balaton közeli napom legszebb kicsinységeit.
Hangyát, holdat, pillangót, tobzódó leanderek lobbanó színeit...
Birtokos eset...
Izsákok mázsával mérik ott a szeretetet.
Amúgy rettenetes egy hely.
Enni, inni és nevetni kell! Játszani késő estig, összevitázni gyerekesen.
Nézni, látni - vidáman győzni, vagy veszteni tettetett dühösen...
Én csak kibic vagyok, a nagyok világában, nézelődő a sokat megért hatvan- hatvanöt éves barátságban. Elakadok, a fél évszázados történetek szövevényében és eligazodni nincs is esélyem, legalább igyekszem profi lenni a nézelődésben!
Nagyok között mindenfélét képzelek, lehetnék még kövek között csetlő-botló rakoncátlan gyerek. Mesék ringanak szívemben. Eljátszom, hogy nem múlt el még a nyár, álmodozom a napágyban, kockás pléden, hasalok fűben, álomba zuhanok forró, zümmögő délutáni csendességben. Mégis újra, s újra figyelmeztet az ősz. Fut az idő, soká már ne időzz.
Felkap a szél, megvacogtat az est, holdfényben pompázó tó látványa el nem ereszt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése