Szerelem...
Itt ring a szívemen
itt vert tanyát
sok évtizeden át
dédelgettem
öntöztem
etettem
ruhámat levettem ha fázott
takargattam
s
ha
veszni látszott
mert reménytelen
megéreztem
hogy súgja a nevem
hívogat
s
jártunk titkos erdőn
tört varázsú
éjszakai őrült táncokat
muzsikánk mély hangja
bennünk remeg.
Nem hallja senki
nem látja senki
csak a szív bolondul bele
hány de hány évtizede
zsebre vágva egy parányi kavics
tenyérbe szorított virág
elhullatott szirmai vezetnek
képzelt világunk útjain
színező nincs
csupa szürkeség
hajszál zsineg
ezüstösen fehér
álmunkban néha mégis összeér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése