Május

 

A

reggel int

kába

és

erőtlen az első mozdulat

álom illan

arcomra téved cirmos sugarával 

korán a nap

nevetésed elfutó álom

fénypettyes bőrömön

kezem végig szalad

igazítanám ráncaimat

tükör előtt

ezüst szál hullik

elmúlás fájdalma sebezve

mohón belém harap.

Hogy volt s hogy van

mit hoz a holnap

élet rohan

tartóztatnám

szerelmes színek ideje van

pipacs tárul

dongók dalolásznak

galamb búgástól zeng a terebélyes hárs

 minden hang 

minden lágy fuvallat

életörömtől izzó vallomás.

Méz illatú szirmon

bogarak lármáznak

civódnak

méhek

lepkék

darazsak

könnyű szélben

lent a folyónál

mozdul egy ladik

víz csobban

cseppek peregnek

 fodroznak ezüstös hullámokat.

 Nem mozdulok

a

néma ragyogásban

vágyom

hogy

megsúghassam neked

titkaimat.

Érintésed hiányzik

tűztébolyú vágyad

éhségremegésed 

a

zuhanás felé hajszolódó 

őrült

mozdulat.

 

 Egyedül hagytál

százszor meg ezerszer

számolom szanaszét szóródott

öröm morzsáimat

hiába már minden

múlik a perc

nélküled fut el újra a nap

pipacs ring

szirmok sziporkáznak

 eper szem koppan

 nem hallod elfúló sóhajomat

hiányod átjár

megborzongok

sóvárgás fakítja

várva várt vágylángos májusomat.