Fent és lent

 

A  

végtelent kapom

egy 

új 

kitárult ablakon

kékek zöldek

egymásba folyó ölelése ámít

lépni sem kell többet

talán

csupán

moccanásnyit

s

ölembe hulló őszi ajándék

kábít.

Fény serkent és árnyék csitít

minden megélt perc részegít

perzselő nap fest új színeket

rozsdás

vörös

vörhenyes levelek

sugárnyaláb tör át a fákon

pászmáiban porszem milliárd remeg

elmúlást dúdoló szelek

majd

hajnalok hajnalán megébredek

és

visszalopom a percet

gyöngy és selyem

ezer szín feszül a vásznon

elképzelem s játszom

őszhinta száll magasba

józanságom elengedem

repülj

ragyogj

fent és lent

fent

és

....

 

szabad vagyok

 

álmaim korlátlanok.