Cirógass még
súgom magamban
kérlelem
biztatom
várom felbukkanását
minden új hajnalon
ég pírt lesek
felhőt hessentenek
korán ébredező
borzongató szelek
ölelj meg kérlek
drága nap
perzseltél eleget
e
tűzterhes nyár alatt
mégis kérlek maradj.
Elöntött tájak
halmozott bánatok
nézz az áradatra
mi mindent itt hagyott.
Játssz velem
segíts
készülten várni
ősz és tél
füstfoltos
hideg napjait
néhány jelet firkants
még
karra
kézre
vállra
maradjon bőrömön
festéked
aranyos barnasága
pille röppenjen
ősz felé bókoló
elfáradt virágra.
Tűzterhes nyár, füstfoltos ősz és tél... Milyen az évszakokhoz illő, csodás jelzőket találtál! Nagyon tetszik a versed. Örömmel olvastam többször is.
VálaszTörlésKöszönöm Éva! Könnyű kis firka volt csak, örülök, hogy tetszik neked.
TörlésNekem is tetszenek a verseid, ahogyan látszólagos könnyedségük mélyén néha "halmozott bánatok" rejlenek...
VálaszTörlés