Játszik velem a pillanat
szívem szabad
színek
fények
hegedű hangok
lepkebújócskás rétek
lila virág - csokornyi levendula
orromba képzelem
már fészkelődik is illata
remény mocorog
nyár kacérkodik velem
sejtekben öröm bukdácsol végig
s
a
szépségvarázslás perceit
magam elé képzelem
szinte megigéz itt
.
Ecset merül
tobzódó színekben mártózik lágyan
víz
csöppen
szalad
árad
papírlenyomatát látom
viharnak
erdőnek
pillének
madárnak
avatott kezekben
is
szétszaladhat a festék
megzabolázni szinte képtelenség
csupán
a
képzelet állíthat gátat
sóhajjal áldozom a szépség
s
a
pillanat édes mámorának.
/ÉRD Parkvárosi Közösségi Ház/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése