FÉNYEK

 

 

Nap kél

világ éled

szememet karcolják pengeéles kések

hangok hasítják dobhártyámat

körmöm alatt tegnapi földmorzsa maradt

pirulok is

a

nap

bőrömbe kap

szór rám izzó aranyat

csupa ragyogás minden

rózsabimbókra pille libben

fehér kehely ringat rózsabogárkákat

az

utolsó

tulipánszálak

szívszaggató lilában pompáznak

májusi öröm és bánat

kéz kézben járnak

jön és tovaszalad

kertünk alatt ezüstcsillámú hosszú szalag

csobbannak nagytestű halak

szomjukat oltják a madarak

hangjukra fejem felkapom

drága május

 fényéhes hosszú tél után

te vagy nekem a legszebb jutalom!