Hová úsznak el a percek?
Hajnal van s a folyó didereg
reszket
tépik
fodrozzák örült nagy szelek
gally reccsen
törik
vízbe hullva álmélkodik
hová jutottam hová
bukdácsol
sodródik
sötét vizek felett.
Trükkös a csend
ablaktáblákon
vízcseppből rajzolt kérdőjelek
honnan
hová
moccan a kérdés
a
választ nem tudom
nem felelhetek.
Hová úsznak nappalok és éjek
őrült vágyak
vakmerő remények
megannyi kérdésre
választ keresel
kutakodsz
merre indulhatsz el?
Túl a kerten
túl partoldalon
meder mélyén
mély iszapban
ezüstös testek összesimulnak
lélekviharunkról mit sem sejtenek
mozdulatlan némaságban
jelre várnak
tavaszsugárra
borús hajnalon
hogy útra keljenek.
Olvasgatom a blogod oldalain megjelenő verseidet, újra és újra változatlan csodálattal, erdeti képvilágod viharos vagy lecsendesült hangulatát, melynek inspirálója, aktív eleme sokszor a Duna... (Rózsa)
VálaszTörlésÍgy igaz, itt van tőlem karnyújtásnyira, inspirál és gyönyörködtet.
Törlés