ÜNNEP - AUGUSZTUS 20.

Ünnep...

Fél szelet puha kenyér

ujjaim között éppen elfér

tenyerembe fektettem lágyan egy asszony kínálja
kezében vesszőből fonott kosár
tétován meg-megáll
és

elhalkulnak a szavak

középen a domb melyre maréknyi földet szórtam a Duna mellől

parányi porszemek közül némelyikük a markomban még megül

s

most itt ez a kenyér

fekete és fehér

mit nem adnánk a békés életért

a

vén gesztenyés alatt

összegyűlt arcokat idő szabdalta

hátukat és  szívüket

súlyos évtizedek terhe keményítette meg

de

mégis hiszik és fennhangon hirdetik

szabad a hit

szabad az akarat

és

szabad

sírni

nevetni

a

Kárpátok szent karéja alatt

nézem a fehérbe forduló hajszálakat

barázdált arcokat

és

sorjáznak bennem a nevek

akikért ma is hálás lehetek

kiktől kaptam útravalót

jó szót

ölelést

csókokat

megidézek szívemben élőket 
és
holtakat

párás szemem mégis látom

kanyargós életem
áldott vagy átkozott
állomásait

merre a sors vonszolt
vagy éppen
könnyedén ölében vitt

hol harang

hol kolomp szólt

hegyormok

síkságok

folyók

domboldalak

búzakalász

pipacs és magasra nőtt
tenyérnyi margaréta

illata és színe bennem kavarog

emlékfutárral most nem tarthatok

mellettem egy férfi halkan bólogat

s

ég felé kívánkozik a tárogató hangja

Istenünk hozz áldást minden útkereső emberre

minden tévelygőre

minden magyarra!

Máriaremete 2020 augusztus 20.