Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2023. március 6., hétfő

Bujkáló sorok... 7. Vágycsapda

 

A függönyt halkan húzod szét
poros árnyakon áttör a fény
lustán nyújtózó kábulat
őrizi még
létfoltos álmodat

arcok
képek
terek

bukkannak fel

szempár - rád nevet

meggyűrt takaród
szorítva
kétkedőn gondolsz rabként tartott múltra

fogoly vagy
magadra zártad
vágycsapdás életed

nyújtóznál
fájdalom préseli
szorítja melledet

új nap jöhet

létkelepcéd kitárva
nem várhatsz tovább
feledd
a
zsibbasztó
pusztító magányt

állsz

szinte látom arcod
elnyűtt fájdalom
tükrébe tartod
 múltad minden sebét
gyenge kis láng éled

nyomában megújul a lét!
(2014)

1 megjegyzés:

  1. Kedves Márta,
    Elolvastam a ma hozott összes versedet. Szépek, ahogy mindig. Köszönöm őket.

    VálaszTörlés