Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2016. március 19., szombat

TAVASZ



Tavaszt sikoltanak most a hangok
dobhártyám is beleremeg
szívemben
lapulnak régi arcok


kalandos
ösvényekre
léphetek


tavasz
suttogják
zsenge
feszülő rügyek


szerelmes pirulással kél a hajnal
lilában
sárgában
pompázó
szívüzenet


füttyjeles remény


vakító még a tegnap
kopottas
fűfoltokon
megbukik a fény


kezemben tartom holnapomat
tavaszt
kiáltok.


Megértenél?!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése