Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2020. április 26., vasárnap

KEZEK


KEZEK


Csak szeretni kell - mondtad
szeretni embert
virágot
tücsköt
bogarat
áradó fényben pompázó
és
ázott didergős hideg napokat
csak szeretni kell és simogatni
ringatni halkuló szívzenét
örülni egyszerűen tisztán
megérteni az élet üzenetét
tanítottál
türelmünk de sokszor elfogyott
nézem az öreg sodrófát
tésztát nyújtani 'úgy' még ma sem tudok
és
nem sül rétes
dülöngélő vajas pogácsa
omlós fehér kalács ma

kezedet látom
mazsola pereg a kék zománcos tálba

méltatlan vagyok talán
nincs már kitől leckét kérnem
mégis igyekszem megjavulni
hisz hozzád hasonlóan áramlik vérem
génjeid itt huncutkodnak
nézem a kertet és égre tekintve nevetek
nem lettem talán mégsem teljesen ügyetlen gyereked
mert ugyanúgy ring a szélben itt sok száz tulipán
ugyanúgy sajog térdem
derekam egy hosszúra nyúlt dolgos nap után
és
épp oly gyakran elfeledem 
 a
kesztyűt hogy kezem óvja meg
estébe hajló csendben soká mosom
földporos száraz tenyeremet
belőled vagyok
néha fojtogató a csend nélküled
máskor örömmel játszom
hiszen bennem élsz
életünk féltett kacatjait rakosgatom
össze vagy szanaszét
ülök a padon
 ölelkező fények váltakoznak a Dunán
madarak csiripelnek jóllakottan
óvó kezed érzem vállamon
ANYÁM
tűnődve bíbelődöm
őszülő hajam engedetlen barázdáival
hosszúra nyúlt napom aranyló alkonyán...



2020. április 21., kedd

Fogva tartó napok




Fogva tartó napok


Fény táncol
szilánkja ezer felé pattan a Dunán
tükrös cserepek fölött
fecske cikkan vígan
virágköntösbe öltözködő világ
habfehér ágak
légies táncot járnak
és
méhraj
zümmög
dünnyög
százszorszép szirmok között

mi kellene még

lándzsás levelű tulipánok
fehérek
sárgák
lilák
kelyhük szépséggel viselős bársonyán
vízcsepp villan
ismerős már
minden fűszál
minden szirom
minden apró bogár 

naphosszat a hömpölygő folyót
s
a
hajókat bámulom

friss szél támad
esztelenné tesz a selymes illat
rám zuhanó régi titkok ejtenek szívsebet
egy
kavics
néhány
marokba szorított törékeny szirom

mi kellene még

csókod hegét viselem vállamon.







2020. április 17., péntek

Ági! Hajó!




Az elmúlt napokban megnövekedett a hajó forgalom. Tegnap csak kapkodtam a fejemet, hogy egyszerre négy volt a "színen", helyesebben a Dunán, és közeledett az ötödik is.
Kertezős kesztyűben nem vacakoltam sokat a kütyüvel és sajna eszembe sem jutott panoráma felvételt készíteni.
De nem mulasztottam el felkiáltani: Ági! Hajó!

Persze Ági sehol, és a bátyám sem, hisz karanténileg vagyunk a helyzetből kifolyólagosan...
De a hagyomány, az hagyomány, a szokás, az szokás.
Mikor nálunk járnak és hajó tűnik fel a láthatáron bátyám felkiált, aztán mi is követjük őt, míg Ági, aki nagyon szereti nézni a hajókat leballag a kert végébe és nézi, nézi....

Szóval: Ági! Hajó!

Megszaporodtak a teherszállítók. 
Tavaly ilyentájt már üdülőhajók szelték a habokat. Most egyetlen egy sem indul ki a kikötőből. 
Figyelem a zászlókat!  Intenék is, de nem figyel rám a kapitány!
A víz csillan, a madarak bódultan hívják párjukat!
Tavasz van!
Szerelmesen gyönyörű!
Aztán leszáll az est, s én felriadok egy-egy hajó dohogására. 





Néha meglógok a zöldbe, s komp visz át az örvénylő vízen a túlsó partra, ahol "embertelen" úton járva csodálhatom az éledő természetet. 

És amikor ébredek, reggel korán bizton tudhatom, hogy hallani fogom a hatos komp koccanását, ahogy kikötői betonlejáróhoz ér.




















2020. április 13., hétfő

TAVASZ




TAVASZ

Szerelem fátyol lengedez az ágon
habfehér virágon méh keres - kutat
dongók
darazsak
döngicsélnek
érkezik néhány kényes lepke
lépteim neszére megszakad az üde pillanat
szivárványos röptük kerten túl mutat

billeg - ballag az idő
kék festékes az ég
 csorognak rá fénylő sugarak
zöld selymét a rét újra kiteríti
sárga pötty kutyatejvirág hűvös bokraim alatt

felfrissül a lég
vén kutyám is vidáman szalad
fáradt halványan utolsó ibolyák szirma hull
illatpamacsok terülnek 
elűzik a fel-felbukó panaszt
szívbánatok most messze elkerülnek
virágok közt mégis tétovázom
kitartást vár kemény szigorral a lét
lándzsáját mutatja sok száz tulipán
szirmait szél még nem téphette szét
megmutatja
hát
új
és
új
színét

bordók
sárgák
fehérek
ünnepi lilák
tárják boldog kelyhüket

hiányzol
tükörcserepeken kereslek
megmutatnám neked a szépségeket
lehajolnál hogy közelebbről láthass tavasz festette ékes jeleket
nézném a szétfutó gyönyört sugárzó arcodon
szerelmetes kertemben
hallgatnám kalimpáló részeg kis szíved

keserédes
tavasz
hálátlan vagyok pedig elém szórtad ma is minden kincsedet.





2020. április 12., vasárnap

HÚSVÉT





Te hordozol ünnepen 
és
hétköznapi szürke zajban
te hordozol örömben fájdalomban bajban
te
szórod szanaszét a tarka rét összes virágait
te
gondozod szívkertünk minden titkait
napfényben és sötétben
hajoljon meg előtted térdem
húsvét csendes hajnalán
madár köszönt serényen
lelked erejétől éled a világ
 habfehér gyolcsba öltöznek jöttödre a fák
kegyelmed legyen ünneplő ruhám
teremtő erőd áraszd ma is rám
tiéd
égen földön
minden hatalom
irgalmad megsegít
keresztem súlyát veled hordozom.



2020. április 11., szombat

Majd holnap



Majd holnap talán teljes pompájában láthatom
ülök a hintában és várakozom
alkonyi fényben nézem
hatalmas a fa
nyújtózkodik serényen
itt
ott
már
engedett a nagy melegnek
bomló virágai a fénybe beleremegnek
de
én
ugyanazt a habfelhőt akarom
amiket úgy vártam gyermeki tavaszokon

ugyanazt a fehér felhőt
s
az
ágakon áttűnő kéket
ó
azok
a
tavaszi méhzöngés ölelések
úgy
hullott rám a gyönyörű világ
ahogy
most is arcomat simítja a legelső bimbó
feslő szirom
hintázó cseresznyefa ág

várok és várok
türelmesen
hisz
mára sem nyílt ki teljesen
még késlekedik
kéreti magát
hogy
teljes szépségében mutassa az  illatos
friss
fodros
ünnepi ruhát
majd holnap talán
int

és
én csak várok
hogy 
rám hulljanak telt fényű
gyolcs fehéren
 tisztán
húsvéti örömöt hirdető
cseresznyevirágok.
/Nagyszombat/

A visszavett idő



A héten járt nálam a helyi tv két munkatársa.
Hosszas beszélgetésünk részletét nem halogatták közzétenni.
Ha csitul az ünnepi készülődési láz és lesz 10 percetek - hallgassátok meg, írásomat felolvassa Murzsa Kata.
Áldott ünnepet és pihenő időt kívánok!
 
 
 
 https://www.facebook.com/ercsiweb/videos/522628571982158/UzpfSTUyMzA2MTgwNjoxMDE1ODU2NDk0MzI0NjgwNw/?notif_id=1586580383169151&notif_t=feedback_reaction_generic
 
Azoknak, akik ismételten olvasni szeretnék:
 
https://partfal.blogspot.com/2020/03/visszavett-ido.html



2020. április 9., csütörtök

NAGYCSÜTÖRTÖK





Látom a napot
cseresznyefa ágán ringani
Dunára dobott óriási gömbje villan
szememet szúrják sugarai
elvakít
mégis nézem amíg tart
e
reggeli csodát
 ég felé nyújtózó harsány zöld ágak
vágyterhes bimbók
kéjesen feszülnek
talán ma már kibontják könnyű selymüket
 
madárka száll a gallyra
színét a fény éppen eltakarja
párja követi
magot keresnek
jöhet a reggeli
kutyánk is vakkant de meggondolja magát
nem űzi el az ég éhes kismadarát
reggeli halk ének
gerle búg
párjával érkezik 
szétszóródott fekete mag csőrükben eltűnik
egyszerű képek
tenyérnyi élet
fehér és lila jácint illata leng

csoda fent és csoda idelent

ünnepi pillanat
magasba kúszik égi lajtorján a nap
 áldott fényözön

nagycsütörtökön
megváltásra vár
sóvár reménnyel
a
kétségek csapdájában vergődő sebzett világ.


2020. április 7., kedd

Majd megöregszel és...




KARANTÉN VERS

Majd megöregszel és bánni fogod ha eljön a zárlat
miért nem öleltél többször
 árván maradt éjszakai vágyak
szoknyád tépve utánad kiabálnak

majd megöregszel
hideg estéken megremeg a vállad
kendőt veszel
tükör és fésű szebb napokra várnak

majd megöregszel
az
évek könyörtelenül  karanténba zárnak
füledbe hasít a hang
ne menj ma sem boltba
maradj otthon üres órákkal
napokkal
magányosan molyolva


DE!
addig
jöhet akármilyen ármány
ne kapjon el téged az öregségi járvány
ne légy rest pazar percekkel kezdeni a reggelt
felkel a nap te is hálával ébredj fel
  korty pálinka csupán fertőtlenítés végett
kezdheted a napot
ne fáradjon soha meghajolni térded
konyha és kert most a legszebb birodalom
jöhet mellé zene
jóféle irodalom

tűzhelyed felől finom illat árad
ura lehetsz tepsinek
lábosnak
 fakanálnak 

rád süt a nap
tavaszi szélben ringatózó ágak
tulipánok illatozva várnak

néznéd a hintázó játszó unokákat
megölelnéd őket százszor
ám
 addig
a
víz lefolyik a Dunán még párszor
dolgozz és alkoss
ne bánkódj tétlenül bután
bíbor bort tölts poharadba halkan
esti hálaadás után.




(J. A. - köszönöm.)


2020. április 5., vasárnap

VIRÁGVASÁRNAP


VIRÁGVASÁRNAP


Egy
úton
a
jeruzsálemin
indult
sorsát
beteljesíteni
elé hajlottak az ágak
áldott illata volt minden leterített fűszálnak és virágnak
egy
út
mi
vár
rád
és
rám
most
árnyak
fények
könnyek
remények
keresztje alatt ott vár az élet.












2020. április 1., szerda

GYŐZELEM ÉS...



Győzelem és...


Pasztell színekben pompázik az ég
rügyek feszülnek
kipattanásra várnak
friss dalt súg a szél e didergő világnak
minden reggel új csodás ajándék
égen és földön varázslatos játék

 földmorzsás nadrág feszül térdemen
letérdelek
fűszálak virágok csodáit lesem
porzók és bibék
ragyognak
az
élet szép

mi kellene még

kék
lila
sárga
és
smaragd
füzek zöldellnek szélvédett partok alatt
folyónk fényében ringatózik kövéren a nap
sirály száll magasba
feszített szárnnyal lebeg
lent üvegszemű halak merengenek
csobbannak és úsznak tovább
kápráztató táguló világ

hajnali bolondos üzenet
tavaszok tucatját sodorja elém
friss színekkel fest elkoptatott reményt
feledett csínytevéseket
huncut április
megtorpanó bimbókat cibál
szívemben monoton szavakat citál
- győzelem és vereség -
ennyi a lét
  nézem az ég pereméről 
felfénylő sugarakat
  jácintok selymes szirmára óvón lehullanak...