A szél...
( The Wind - Keith Jarett muzsikája)
Jött velem szembe a szél
mi az hogy jött
valójában rohant
átszáguldott a hatalmas folyón
át az ártéri fák vaskos ágai között
szakadt kabátom ráncigálva
zúgta - harsogta
fuss
fuss el a jövőbe vagy akár a múltba
a
lépj bátran egy másik kitalált útra
part mentén csillanó nap
meleg homok
tüzesek lesznek majd a lábnyomok
padra kuporodsz nevetve
hűs szellőre vágysz epekedve
forró sugarak bőrödet pecsétlik
és
felrémlik annyi drága emlék
mikor is történt
talán soha - talán nem is olyan rég
haragos szél
múltat és jelent összekever
gondolkodóba ejt
mi lenne jobb
tavasz vagy nyár
vagy éppen
visszakérnél egy téli délutánt
kályhában tűz lobban
pohár bor mellett
hallgatod a zenét
meleg árad ereidben szét
és
kint
tomboló szelek
hópelyheket űznek
jeget dermesztenek
tornyos fodros a víz
az
esti komp színeket fest megint
csendet lop szívedbe az alkony
szemed megtelik fénnyel
nézed a sötétbe burkolódzó fákat
hosszúra nyúló árnyak
gondolj a téli dalra amit fütyültem neked
mitől északi szélben is jókedved kerekedett
de
most
húzd füledre jól a sapkát
és
fuss
cudar kedvemben
hagyom
könnyek csorogjanak végig
fagyos pirosra csípett hideg arcodon
nyarak - telek
érkezések és búcsúzások
szíveden éles fájó sebet ejtsenek.
Utolsó átkelés.
