Út kanyarog
autó füstöl mint a zállat
dühönghet mögöttünk
ki arra járhat
majd
megszelídül a masina lassan
valami változott az ócskavasban
vígan gurul
s
feltámadnak a régi vágyak
magasba lendül a kar
s
a
gép máris kattan
futtában lőtt fotók garmadája
belógó tükör
maszatos ablak - időtlen ráma
ahogy a pillanat fut
úgy száguld kedvem is
mi ez a gyönyörűség ma újra itt
?
TAVASZ
a
nagy varázsló
mandulaszirommal havazik.
Nézem az eget patyolat
virágsatíros dombokat
hegycsúcson romok
bazalt oszlopok
pincék és házak
rügy fakad
s
a
szél kedvemért kicsikét alábbhagy.
Fényfoltok és firkák az égen
két fa között
felbukkanó tó a messzeségben.
És nóta kél
nem is emlékszem minden szavára
hangom kering
lassan
belegabalyodok a világ
friss színnel feloldott lüktető mámorába.
