Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Partfal. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Partfal. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. szeptember 4., hétfő

CUKORMÁZ

 Letolásban részesültem...

Mindaz, amit látok és láttatok rózsaszín maszlag, millió gond, irritáló történés teszi csúffá környezetünket.

Na ja... az érem másik oldala nem elbűvölő, sőt.

Nekem mégis volt egy nagyon szép napom, jelesül a szombat, amikor az esthajnal csillag ragyogásától, a felkelő hold folyóra hulló sugaraiig mindenféle szépekhez volt szerencsém.  Napi teendőimet meg-megszakítva csodálkoztam rá a teremtett világ szépségeire. 

Áradó Duna, felhőjáték, hattyú, virágok, szépen lekaszált partoldal - hálás vagyok.

S lőn, hogy tegnap egy helyi kiállítás megnyitóján a neves képzőművész, mintha a gondolataimban olvasott volna, úgy beszélt a helyi természet papírra, vászonra, vagy éppen farostlemezre kívánkozó szépségeiről. Jól esett. S így itt hagyom ezeket a szombati képeket - cukormázilag nem lecsorgatva, csak szigorúan a maga egyszerű és megható szépségében. Ez az a PARTFAL, partoldal, mely inspirál és boldogít.















2012. június 17., vasárnap

Alkonyati fények és árnyak