Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2009. december 30., szerda

Válasz


Csak egy rövidke válasz
hogy aztán új utat találhass
ha menni kell

Te voltál és Te vagy nekem
halhatatlan nagy szerelem
nem kotorászok hűlt hamuban
venyigét porra nem vetek
elfogadom
ha belehal szívem
akkor is
hogy nem lehetsz már nekem
se fény
se nap
se ragyogás

talán már múzsa sem

bár látod
néhány szavadra
szám legörbül
nagyokat szúr szívem
 ihlet jön
és 
újra
vállamon pihen

átharcoltam a mai éjszakát
magányos vagyok
testemet
már gyönyör nem izzítja fel
menj kedves
menj ha menni kell
ablakomon át nézem az estét
fáj
mégis
nyugtat a tudat
neked könnyebb így

megbillenő vágy ladikom
nem foroghat feléd
menj
ne álmodd tovább
velem ezt a mesét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése