Párás légben remeg
ma
rózsám törékeny
sápadó bokra
fergeteg jön
égből szakadva rám
szürkére satírozott túlpart előtt
habzuhatagban
áll
vacogva
szűzszemérem fehéren
gyászoló
cseresznyefám
madarak repülnek a kertbe
Duna felett
sirályok kerengenek
eső lesz
vagy
jég
is
még nem tudom
visszaszelídült
tomboló vad tavaszom
virág zakatolása fogva tart
csak úgy mint
a
meg sohasem unt emlék
képek kavarognak
szívemben
bandukol a bánat
csókod íze
már elérhetetlen
sikoltó sebhelyes varázslat
nincs bocsánat
csend csend
dobol idegszálaimon
forró utcákon át
keringett időtlen táncunk
folyók fölött
ölelt kacagva
az
élet
most lehajtott fejjel
cipeled bánatod
felkarcolt hitünk
rongyait
magamban
újra
simogató
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése