Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2013. március 29., péntek

Ébredés

/ Ma reggel/

Ébrednék hosszú álomból
hangod szól
messzi távolból
bűnöd már megbocsáttatott
kezed hogy elengedtem
én
szememben elveszett a fény
ébrednék hosszú álomból
szétfoszló életbuborék
színe tompán folyik szét
ébrednék
takaróm szorít
levetném
letépném a kínt
karod már sosem közelít
aranyos tavaszok
helyett
szívemre súly nehezedett
a
belém fagyott
nélküled elveszett vagyok

ébrednék régi álomból
égszínkék
emlékrongyoktól
vérverem
kóbor utaktól
hogy szabadulok

ébrednék
de
miért tenném
ébrednék
de
miért tenném
tudod
lelked nélkül elveszett vagyok
hiába ragyognak fel
  aranyló ünnepasztalok.

2 megjegyzés: