TRÉFA

Omlón napfényes

tegnapom

porhanyóssá vált világ

élvezettel

fürdettem meg benne arcom

s

szívem

zegzugaiba

betért a fény

szirmok

szépségről daloltak

éledő

rügyfakasztó fütty 

helyett

ma

földre hajló fagyos virágok

dermedt

búcsúzó 

szárain

jégfoltot

találok

tejfehér pára

folyónk

csintalan csillámait megrabolta

bújócska

várat magára

derűt villantó

csöpp madárka lárma

végjáték

tréfa

türelem

szemed ős színét keresem

míg

újra itt terem

várt

tavaszunk

bátor
bolondos
színvarázsa.