Fagypont körül...

 

 

 

A

szív

örül

rég sóvárgott vágyak

le és föl hintáznak

 korai még

sötétség terpeszkedik

túlparti fák hegyén

 nem talál utat

éltető remény

 

kósza reflektor

másodpercig világol

halódó cseresznyén

gyönyörű 

szűzi csipkefátyol

bimbó reszket

remeg

tűr

fagyos leheletet

fázik

árva

 nap ölelésre

méhdongásra 

vágyva

burkolódzik

jégfoltos magányba.

ÁLOM

Minden most kezdődik el

szín

szív

szó

álmot kergető

hajnali ajándék

veled ébredni

elég legyen a szándék

nem fontos a látszat

nem kell több

nem kell más

mint ügyes varázslat

cipőm tűsarka koppan

szokatlanul piros

visszafelé indulnék hozzád

ahová

tudom

tilos

!

 

Kéz

kar

remegés

álomrészegség 

vágyott mozdulat

megsimítani vállad

ezüstben ragyogó hajszálaidat

karolsz

 itt állok veled

meg sem szólalhatok

csak a könny árad

hangok nélkül ismered

szavait

szerelmünk

halkuló

himnuszának.

Hajnalból reggel lesz lassan

égi sugarak hullanak rám

rendre intő valóság

múlt ösvényeit tovább ne kutassam.

 

Nap indul  - álom szakad

szív

szó

hang

létvágyunk

örökös kísértése marad.

 

 

Minden aranyban...

Minden aranyban játszik

korai sugár

víz felszínén csillan

 könnyedén bucskázik

habok peremén ragyog

füzek ringanak 

selymesen hajlongó ágak

sugárzó angyalarccal

átsüt köztük a nap

friss zöldek

dudorásznak

tavasz indulót

színek

pazarló

mámora

fűszál lándzsák

csigák

bogarak

nyesett fű közt kapirgáló

éhes feketerigók.

Ez

itt

a

tavasz

lépésről lépésre

közeledő s távolodó

 

szirom feszül

s

hajnali csendtengerbe

hull

minden ugyanúgy kezdődik el

bolondos áprilisi szél bújócskázik

csacska szerelmes nótát harsog 

 

ugyanúgy

 s 

valahogy mégis szebben

szívcsábász tavaszok

örömére emlékeztetve engem.

 

 

 

 

 

 

Az első fáim...

Kedvelem az "okosító könyveket"... közülük egy remek került a kezembe - tartalmas, igényes és hasznos!

Rengeteg könyv veszi körül a gyerekeket, sokszor van lapozgatni való a szöszkék kezében... ez a kiadvány különösen tetszik! Üdítően hat a gügyögő, nem egyszer silány, mégis felkapott "olvasmányok" erdejében. Svéd és magyar nyelvű könyvek asztalon, polcon, szőnyegen, ablakpárkányon. Kedvenceik az állatos és a járműves képek, mesék.

Hogy ne csak a kiválót említsem. Kezembe került egy lapozgató, silány rajzok, magyartalan szöveg... olasz import. Vajon mi indít egy kiadót arra, hogy a bőséges magyar irodalom mellé egy ilyen gyenge és semmitmondó "valami" kerüljön... Macska, aranyhal, kutya, csiga, stb... életszerűnek nem mondható szöveggel és képekkel. (Brrrrrrrrrrrrrr). 

Nekem, mint néhai óvónőnek az a könyv tetszik, amely tartalmas, s kép és szöveg összhangban van, nem gügyögős, veszem kezembe, s teszem vele színesebbé az együtt töltött időt. Őszintén szólva svéd szókincsem nem terjed túl néhány szó megértésén, de ezek a rajzok olyan szemléletesek, hogy csábítóan hatnak, és segítik a gyermekek magyar szókincsének bővítését is.

 

 

Tengernyi szépség.... március 29

 

Ha tengert látok nem bírom ki, hogy ne érezzem... Így volt ez szombaton is. Nagyon jól esett a hideg víz okozta bizsergés. A hosszú móló egy kedves vendéglőbe vezet... ahol finom csemegék várják a megéhező betérőket. Árakról ne essék szó... elég volt az étlapra pillantani.

ITTHON!

 

Érd - Poly-Art 30 - születésnapi töredék...

 

LÉTSZERELEM (régi vers)

 Egy régi kép, szín, felbukkanó illat - felszítja temetett vágyainkat...

Legszebb szigetes utam - 2006  októberében - belém fészkelődött örökre .

LÉTSZERELEM

Szerelmeim a nagy hegyek

óceánok és szigetek

s

a

tenger mosta partok is

pálmák

olajfák

falra felfutó lila csodák

megannyi vágy

 résnyire nyíló csodás világ.

Szerelmeim a szép szavak

szívtégelyben bánatot könnyet 

örömmé olvasztanak.

S

ha

felsorolhatnám sorban

mi lakozik még 

kincsekkel megrakott dobozomban

nem hagyhatnám ki a színeket

túlpartot takaró fekete lepleket

hajnali narancs vagy rózsapír

hallgatag vizekre ezüsttel ír

zafírok

azúrok

szürkéskékek

torkot szorító gyönyörűségek

egyetlen szín ki nem maradhat 

bíbor játéka alkonyatnak

átvilágít elodázott álmokat

kanyargós út a nap felé

midőn bukik hegyek mögé

létünk köré fonva fátylat

kétséget kihívást csak elodázhat

múló ködfelhők szürkesége

 új ringató szín válik hamarost belőle

így forognak egyre másra

napra nap jön s éj éjszakára.

 

Szerelmeim sorban itt

keringenek 

áldottá téve éltem perceit

arcok

nevek

ízek

szavak

érintések

ismeretlen utakra indítanak

ha szabad s ha nem szabad

akkor is makacskodom

létölelés éltet biztat

útra kelünk újra meg újra

hogy

végig vigyük

teherrel megrakott bugyrainkat.

 

 My song

  

Egy régi-régi vers ma napfényre kerül...

Hivatalosan is...

  Így is úgy is...

Naptárban

hőfokban

színekben

szavakban

szívekben

bejelenthető hogy végre

TAVASZ

van

 

gerlék

cinkék

megérzik hamarost

hogy

vége a kényeztető lakmározásnak

ma még

kitartásukért

részesülnek jutalomfalatban

az

utolsó napraforgót is odaadtam

s

kijelentem a télnek így is úgy is

VÉGE

s

ha élek midőn visszatérnek a vac-vac napok

ismét várok a kosztos vendégeskedőkre.

Nárciszok közt ma reggel

gerlepáros bóklászott

s

hogy nem találnak

frissen szórt napi eleségre

felrepültek a vén cseresznye tetejére...

 

Fent a fán pittyeg és mocorog valami

szerelemes csivitelés halk nesze

hangjukat egész nap hallani

s

a

folyó fölött tegnap

varjak repültek párosan

nász szárnycsapásuk

édes játék

élet reményes

tavaszi ajándék.

 

S minek tartsam a hírt magamban

kiáltom neked

szívben

dalban és szavakban

létzendítő

gyönyörű

TAVASZ

van

!!!

(Ez a kép nem friss, nem kedvelik a kattintást a jó madarak.)