"Ne hagyj még el..."
Szunnyad szívünk
álmaink kergetőznek
zuhanás előtt imát mondtam érted
szinte láttam
ahogy
fáradt kezekkel cipeled
gondjaid súlyos fonatát
terhedhez igazítva lépteidet.
Elképzeltem
homlokod
arcod
vállad
kimért utadhoz tartod magad
percre sem fordítva hátat
a
gyötrelmes valóságnak.
Vágyak hintája repül
kalimpálnak föld fölött könnyedén
a
lábak
muzsika száll
s
ha
szerencsénk van
álmokkal szelídített varázslatban
nyoma sincsen földporos
nyomorúságnak.
Képzeletben érintettem
hajadat
bőrödet
szádat
s
reggelre meg is érkezett
elküldött éji sóhajomra
négy rövid szóban
a
szívsajdító válasz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése