Lili nélkül - ünnep után

Micsoda csend van
csend és rend mindenütt
felszedem az utolsó morzsákat
míg az óra éppen ötöt üt.

Hidegen borzongat az alkony
tarkómra száll a félszeg magány
mikor látom magam körül itt
Lilit a tündértekintetűt.

Ki csodálja meg az éji lámpást
a halk morajjal suhanó hajón
ki bújik a takaró alá
eljátszva hogy ott az alagút.

Ki súgja nekem Mamám ha kezünk
lágyan újra s újra össze-összeér
míg a mesében bujkál
egy huncut képeskönyvegér.


Ábrándos arcod ha hozzám szorítod
nem kaphatok már gyengédebb csókokat.
Lili még ma este küldd el újra
szívem simító édes kis hangodat!