Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2012. január 27., péntek

Versvázlat

 Kezed fogom
kora esti
dermesztő hidegben
lopott percek
csapdája
vagy
metsző hidege
vacogtatja jobban
testem
lelkem
s
dermeszti
megkínzott elméd

kettőnk
édes
szerelmét
titkát
bilincsét
fel sem tárva

létkalickába zárva
riadt
és
árva
kézfogásba
fordulnak
az
ujjak

csitul
a
bolond
csóközönös emlék
fáradt vagy
meggyötört
és
fázol
átkarollak
homlokod jeges
magamnak súgom
most szeresd
most
nagyon szeresd.

4 megjegyzés:

  1. Lelkemből írtál. Köszönöm.

    VálaszTörlés
  2. Ez a január-vége súlyos, hideg, de termékeny.
    Jégben, fagyban is születik és él vers.Jók, igen jók.

    VálaszTörlés
  3. Kedves Márti!
    Címe ellenére, csodaszép költemény,
    lelket simogató,
    szívet melengető
    tollából!
    Köszönet ezért a ragyogásért!

    Üdvözlettel Miklós

    VálaszTörlés