![]() |
| Legkisebb L. |
Arc simul
hajszálak selyme érint
magamhoz magamat képzelem
kislányt
azt
a
régi
hetven évvel ezelőttit.
Kéz
kar
váll
pihen mellkasomon
piheg
szuszog
csendesül
szívének dobbanását
hallgatom
szavakat szőnék
nem lelek
anyám
ölelésére emlékeztet
csend csorog végig szívemen
- hála érte és értük -
vér
gén
évszázadnyi történelem.
Pihe kis súly
törékeny lét
millió sejtben
hajszálvékony erekben
áramlik szét.
Múltam és jövőm ölemben pihen.
Magamról magamnak mesél.
Titkokat árul el
szavak nélkül
álmában
NEKEM.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése