Valahogy egyszer régen egy kazetta került hozzám, hogy honnan, kitől már nem emlékszem.... utóbb sem állíthatom, hogy kedvenc zenészem szólt a szalagról.
Óvodai esős, ki nem mehetős napokon, amikor az "ifjúságban" túltengett az energia, s nem volt módunk kint rohangálni levezetésképpen felcsavartuk a szőnyeget...
Sutba vágtam a Kodály módszert és alaposan kitomboltuk, tornáztuk magunkból a feszkót.
Az apróságok élvezték a mókát, együtt roptuk kifulladásig. Mozgott kar, láb és szív... Harsány nevetés és torna.
Ugribugri - bolondozás.
Twist... fényesebb lett a parkett és a borongós ég szürke fellegeire fittyet hányva együtt kiáltottuk TWIST!!!!
Az élet komolytalanságokkal spékelve a legszebb.
Ha valahonnan előkerül a kazetta meghallgatjuk majd itthon a kicsinyeimmel. Garantáltan sikere lesz!
Ég veled Fenyő... ég veled... halaszthattad volna későbbre a búcsúzást... biztos lehetsz abban, hogy zenéd e földi paradicsomban szólni fog évtizedeken át.
Tegnap olvastam megemlékezéseket Fenyő Miklósról. Volt közöttük egyszerű tényközlés és már több mondatos az életútját méltató is.
VálaszTörlésLegszívesebben azokat olvastam, melyek néhány személyes emlékről szóltak, tényleg egy valós találkozásról vagy a zenéjéhez kapcsolódókról. A tied ez utóbbihoz tartozik, és ezért is áll a szívemhez közelebb.
Isten nyugosztalja őt!