Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2013. június 26., szerda

Reggelem

Gyöngyös patájú lovak
vágtáznak életemen át
szikrázik
a
sárga macskakő
vállukra kapnak
fényhártyás hajnalok
kortalan kedvvel
ölelnélek át
kaleidoszkóppá
táguló világ
kápráztatsz
mély
mohazöldek
zafírok
selymes
achát felhők
között
kél a nap
karéjos nyugtalanság
terpeszkedik
remeg

távoli
gépmorgás
hasítja
sebzi
mézgás csöndemet
gerle búg
madaras
árnyakkal
tellik
meg a reggel
égre írják
szorgosan
táguló köreiket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése