Nem bírom
az
ilyeneket
nem
vágyom
az
olyanokat
szertehulló tavaszomat
fosztó
mosolytalan órán
szürke folyóm hiába bámulom
nem szól rám
a
kályha pöfékel
az
új
kémény drága
számla jött
végrehajtó
fizessek
valamiért
ezer
és
kilencszáz forintot
máma
és
elmaradt egy
elmaradt egy
szemetes
ki-bejelentkezés
és
hiába
számolgatom
aprócska érmeimet
új
kazánra
édeskevés
nem
bírom
a
drága életet fecsérlő
tarackozó
ócska
ócska
percek
robbanás közeli zaját
agyamba lomha
mérgező indulat fészkeli magát
de
lám
rigó
szállt
bimbózó cseresznye ágra
és
rám tekint
az
ablakon át
fénymázas kalickám csodálva.
De szép lett a vers vége! Anna
VálaszTörlés