Lenci és a madárok…

Sírt, zokogott, vetődött, maszatosan - ANNNNNYÁT AKAROM!!!!!

Anya azonban el, várták a kicsi babácskák, tesók is el iskolába, óvodába, apa pedig „konfencán” dolgozik.

Elvileg hamarosan Lenci is el, hisz „elmúlik karácsony, elmúlt a születésnapom nagy óvodás leszek!”.

Elmúlt a karácsony, a harmadik születésnap is, de nem eszik olyan forrón a kását, az is lehet, hogy langyosan sem.

Annnnnyát akarom - sikoltja bűbájos Lencim!

Zakatol fejemben a gondolat, amikor sokadik eltérítő ötletem is visszapattan már!

Ölemben tartva sétálok vele, és énekelek (enyhe túlzással) a fájós lábú, ázott tollú madárkáról, aki anyjához, apjához repül. Érzem, hogy vállamra nehezedve ernyed a drága kis teste, és szinte az álom határán hallgatja sokadszor is a dalocskát.

A „véletlen” is besegít, bedobja a mentőövet, ahogy illik!

Madár csivit hallatszik az udvar felől!

- Nézd csak Léna ott az a kis feketerigó a bokor alatt magocskát keresgél, megijed ám, ha ilyen hangos vagy!

Léna arcán végigfut az arctörlő, derülten fordul az ablak felé.

A rigó szerencsémre kitartóan motoszkál az avarban neszezve.

Léna figyeli, s helyreállt a rend.

Mit csináljunk most – kérdezem? Társasozzunk, vagy feladatozzunk?

Feladatozás – hangzik a válasz, madáros feladatozás.

Ceruzákat választ magának, el is magyarázza melyiket miért, papírt keres és elhelyezkedik, feje fölött a múltkori, numero 1-es, „búbos bankás feladatozás”.

Mosogatóba pakolászom közben a kismillió esti s reggeli bögrét, poharat.

Ő már fészket rajzol, szerinte az a fa lombja. És a kis fekete maszatok benne a magokat tartalmazó zacskók.

Rajzoljunk madarat? – kérdezem.

Igen!

Máris felsoroljuk a madárról tudhatókat.

Nagykör, kiskör, szemek, lábak…

Léna fogja a ceruzát (néha kezet váltva) és készül élete első madárkája. A csőrhöz érve kibújik belőlem az óvó néni… ott kicsit segédkezem.

Közben csacsog, elmagyarázza mit, hogyan és miért…

Új papír, jöhetnek a fák, megbeszéljük a színeket – hisz ő már mindent ismer, barna a törzs, zöld a lomb, fészek… magocskák.

Koncentrál, erőteljesek a vonalak, részletesen elmagyarázza a rajzoltakat.

Olvadozom.

Éljen Léna és a boldogságos alkotás!