Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2017. július 12., szerda

Tenger...... egy




Akár
az
álom
kék tündöklés
hatalmasra feszített vetítővásznon

bent
is
kint
is
minden borul

létcsónakunk
sziklás partot karcolt valahol

mélybe merülő
kopott
fehéres
evezőlapát

ölelem
a
nyár
legszebbik magányos hajnalát

hajamból vállamra
csorognak a cseppek
világból kizárt napok csendesen peregnek

titokzatos
ringató habok
hatalmas hold
tengernyi csillagok
fájdalomba hajló
félédes
nappalok.

1 megjegyzés: