Nézem a partot
néptelen
keleten a nap már fent ragyog
bíbor vörösben érkezett
kísérik
távoli felhő angyalok.
Nézem a partot
gyönyörű
zöld-szürke foltos folyó
kert alján andalog
hallgatag
fakó kövek közt
a
víz
egyre csak apad
fogyatkozik.
Nézem világom legszebb díszeit
pipacs ablakom előtt
magányos karcsún
égbe nyújtózkodik.
Látom a ma
köszöntő színeit
piros
fehér
és
zöld
szél se lebben
bánat bogáncsa
óvatlanul
belém akaszkodik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése