Dies diem docet. Partfal, ahonnan különösen szép a világ, kitekintesz és szinte mindent máshogyan látsz.
"Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat."
Gy. E.
Sok kanyar, karmosan cirógató fényes sugarak, úton, útfélen aranyló lombok alatt. Erdők, mezők, rétek, virágok és templomok. Elsuhan a táj - s én folyton kattogtatok. Ezúttal templomos képek... némelyik homályos, másik meg éles. Gyönyörű őszidőnkért hálát adhatunk az égnek! /Fejér és Komárom- Esztergom megye, és az úti cél Győr-Moson-Sopron megye./
2022. október 8.
A tető már majdnem készen, bár a jelenkor mestereivel való boldogulás nem egyszerű... Váratlan örömmel térünk a zagyvarónai útra, két stoposunk Katika és édesanyja Julika éppen a templom melletti utcában lakik. Csoda is történik - meglelem elveszett kulcsaimat! A stoppolók nem akarnak adósok maradni és nem mehetünk üres kézzel tovább. Ma is gazdagabbak lettünk, mosoly, hála, alma és gomba - mennyi öröm és mennyi szeretet!
Tartsd nyitva a szívedet!
Nyári bejegyzésem: https://partfal.blogspot.com/2022/07/jart-utat-jaratlanert.htmlA leszakadt kertkapun túl diófa vár, gyümölcsei szanaszét gurultak. Esik az eső, nyakamba csorognak a cseppek, de én nem törődöm ezzel, örülök a termésnek és szedegetem, tört ágak, sárga levelek, sár, víz és pata nyomok. Hajolgatok és hallgatom, hogyan ugat az elhagyatott ház őrzője, gazdáik arca elém vetül. Felhőbe burkolódzott a távol, alig látni a hegyeket. Néhány virág kitartóan mutogatja selymes szirmait, gombák, bogyók, vörös macska a kemencés háznál. Öreg ablakok, fű illat, fanyar füst, hulló gyümölcsök. Elballagok a felső kiskapuig, az még bírja, ott nem ugrálnak be szarvasok. Pirosló alma csalogat a káposztás kertbe átnyúló ágakon, de már átázott a cipőm, s nem megyek be tiltott gyümölcsöt csenni. Szilvát szedek a fűből - finom. Távolabb zeneszó és zsivaj - a vendégség napja van ma. Kis faluban nagy sokadalom, pazar palóc gulyás, forró, fűszeres, kupica pálinka, sütemények garmadája. Nyitott kápolna ajtó, frissen felújított térben sok-sok ember, idegenek és ismerősök. Mosoly, muzsika, köszönő szavak, megtelik minden pad, s körben is állnak a "népek" a fehérre festett falak alatt.
Ízek, színek, szíves szavak! Isten éltesse az itteni jó embereket és tartsa életben az összekovácsoló erőt, mely bennük buzog!
