Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2012. november 5., hétfő

Nagyanyám





Megint és újra
emlékek közt bújva telt a nap
kezed érintése
elszaladt gyermekkor
meseszép fényei
kalácsod
kenyered
duci csuklód
párnás kézfejed
fekete vén szoknyád
mindet eltakaró körringó ránca

udvarod
kemencéd
falusi reggeli
unokáid nyári víg hancúrozása
langyostejes findzsa

cukros édes kalácsod
messzi utakhoz szoktatott
fáradt puha lábod
kendővel takart hatalmas hajfonat
mikor kibontottad
ölelte combodat

cipelted sorsod

másik kényszer hazát
választottak neked
határokon jártál álomhold ladikon át

őrizlek
arcodat érzi ujjbegyem
tűnt világodból
fehér villanással
megjelentél nekem
csodakötényedbe elrejtem tenyerem.



2 megjegyzés: