Nagyanyám

Megint és újra
emlékek közt bújva telt a nap
kezed érintése
elszaladt gyermekkor
meseszép fényei
kalácsod
kenyered
duci csuklód
párnás kézfejed
fekete vén szoknyád
mindet eltakaró körringó ránca

udvarod
kemencéd
falusi reggeli

unokáid nyári víg hancúrozása
langyostejes findzsa
cukros édes kalácsod
messzi utakhoz szoktatott
fáradt puha lábod
kendővel takart hatalmas hajfonat
mikor kibontottad
ölelte combodat

cipelted sorsod
másik kényszer hazát
választottak neked
határokon jártál álomhold ladikon át

őrizlek
arcodat érzi ujjbegyem
tűnt világodból
fehér villanással

megjelentél nekem

csodakötényedbe elrejtem tenyerem.